Főrendiházi napló, 1892. IV. kötet • 1894. szeptember 29–deczember 28.

Ülésnapok - 1892-67

LXVIÍ. ORSZÁGOS ÜLÉS. 125 ki lett itt fejtve, hogy vannak bizonyos körülmények, melyek ajánlják nem azt, hogy ezek elvettessenek, mert a kormány kijelentette, hogy nem is kéri a húz érdemleges határozatát, ezekről, hanem hogy akkor fogja kérni az érdemleges határozatot, mikor ez azzal a másik törvényjavaslattal annak keretében újra a ház elé kerül. Ha a jelen törvényjavaslat fenmaradó alkatelemeire nézve, t. i. azokra, melyek a bevett és elismert vallásra vonatkoznak, egyet_ értés jöhet létre a két ház közt, ez siettetnj fogja a házassági jog reformjának keresztülvitelét. Ez igenis több, mint technikai ok, ez fontos ok (Helyeslés.) és mert [a közvélemény is sürgeti, hogy a törvényhozás két háza munkásságának mennél előbb valami eredménye legyen, mi ezen sikeres munkálkodás elérése czéljából akartuk a magunk részéről megtenni azt

; a mi nemcsak hogy semmiféle elvi csorbulásokkal nem jár, sem a javaslóit és fen tartott tőr vényjavaslatok megvalósítását még észrevehetőkig nem is hátráltatja. Ez okból egyeztünk bele ebbe, és azon nyilatkozatok értelmében, melyeket akkor mindketten tettünk ezen padok ról, méltóztassanak e szakaszokat~a jelen alkalommal kihagyni. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, berekesztem a vitát. FelSeszem a kérdést. A kik elfogadják Czorda Bódog ő méltóságának indítványát, mely abból, áll hogy az 5. §. töröltessék, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja; az 5. §. tehát töröb telik. Következik a 6. §. Gáll József jegyző (olvassa a 6. §-t). Gyulai Pál jegyző: Czorda Bódog! Czorda Bódog: Méltóságos főrendek! E szakasz második bekezdése ismét a vallásfelekezeteken kivül állókról rendelkezik. Következetesen járok el tehát, midőn ezen második bekezdés kihagyását illetőleg mtídositványt vagyok bátor, benyújtani. Egyúttal, miután az 1. §-ból a második bekezdés kihagyatott, ennek következtében itt a »harmadik és negyedik bekezdésének* helyett teendő »második és harmadik*. (Helyeslés.) Kérem tehát, hogy e szakasz utolsó bekezdésének első sorában e szavak helyett »az 1. §. harmadik és negyedik bekezdésének* tétessék »az 1. §. második és harmadik bekezdésének« stb. Elnök: Fel fog olvastatni a módositvány. Gáll József jegyző (olvassa). Módositvány a 6. §-hoz. E szakasz második bekezdése hagyassák ki, továbbá az utolsó bekezdés első sorának végén e szavak helyett: »az 1. §. 3. és 4.« tétessék »1. §. 25. és 3.« (Helyeslés.) Elnök: Kiván-e valaki hozzászólani? (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. Az indítvány második része felett nem szükséges szavazni, mert az csak irályi módosítás, a mennyiben csak a hivatkozások változtathatnak meg, A 6. §. most már az 5. §. számát nyeri. Gáll József jegyző (olvassa a régi 7. most 6. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a régi, ti. most 7. §-t). Gyulai Pál jegyző: Zichy Nándor gróf! Zichy Nándor gr. Ezt a szakaszt egyszerűen szükségtelennek tartom. A szakasz ugyanis azt mondja, hogy a törvény azon esetekre alkalmazandó, a melyek a törvény létezése alatt jönnek létre. Ez nem egyéb, mint egy átalában elfogadott jogelv és ezért nem tartom szükségesnek, hogy ez itt kimondassék, mert előttem a dolog egész egyszerűen áll; a mennyiben nem arról van szó, hogy a törvény alakisága feníartassék. Ha egy végrendeletről intézkednénk, igen természetes, hogy annak a végrendeletnek az érvényét szabályozó azon időben fennálló törvények szerint kell szövegeztetnie és létrejönnie, hogy érvényes legyen, és egy későbbi törvény ezen cselekvénynek joghatályán és alakszerűségein mit sem változtat. Ezen törvény azonban egy létező és sérelmesnek tartott, az ország nyugalmát háborító állapotnak megszüntetése érdekében hozatik létre, ennélfogva természetesen nem is tehet egyebet, mint hogy a jövőben kötendő házasságok és az ezekből születendő gyermekek vallási hová. tartozandósága iránt ez alkalommal a törvényhozás által jogosnak és méltányosnak tartott szempontok szerint intézkedik, és megszünteti azon törvény hatályát, a melynek intézkedéseit és alkalmazását — s ezt minden ódium és recriminaíio nélkül . karom mondani — nem