Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-39

62 XXXIX, ORSZÁGOS ÜLÉS. tétetlek és remélem, hogy ennek nyomait a méltóságos főrendek az 1895-iki költségvetésben ténylegesen látni is fogják. (Helyeslés.) Elnök: Nem kivan senki sem szólni? E szerint elleninditvány nem tétetvén, a 39. czím megszavaztatik. Rudnyánszky József b. jegyző: (olvassa a 40—50. czímeket; a XX. fejezet (Igazságügyi ministerium) 1—11. czímeit; a XXI. fejezet (Honvédelmi ministerium) 1 —11. czímeit. Olvassa a B) Átmeneti kiadások és beruházások: I. fejezet (Állami számvevőszék); II. fejezet ( Minister elnökség); III. fejezet (Ő cs. és ap. kir. Felsége személye körüli ministerium); IV. fejeset (Belügyminist(rium) 1—11. czímeit; V. fejezet (Pénzügyministerium) 1 — 9. czímeit; VI. fejezet (Kereskedelemügyi ministerium) 1—5. czímeit; VII. fejezet (Föídmívélésügyi ministdrium) 1—8. czímeit; VIII. fejezet (Vallás- és közoktatásügyi ministerium) 1—15. czímeit; IX. fejeset (Igazságügyi ministerium); X. fejezet (Honvédelmi ministerium) I—17. czímeit. Olvassa a II. Beruházások I. fejezet (Állandó országház építésére); II. fejezet (Belűgyministerium) 1—6. czímeit; III. fejezet (Pénzügyministerium) 1—3. czímeit; IV. fejezet (Kereskedelemügyi ministerium) 1—23. czímeit; V. fejezet (Föídmívélésügyi ministerium) 1—8. czímeit; a VI. fejezetet (Vallás- és közoktatásügyi ministerium) a VIII. fejezetet (Igaz ságügy ministerium) c) Bendkivüli közösügyi kiadás I fejezetét, a Bendes bevételek I. fejezetét; (Állami adósságok): II. fejezetét (Ő cs. és ap. kir. Felsége személye körüli ministerium) III fejezetét (Belűgyministerium); IV. fejezetét; (Pénzű gyministerium)V. fejezetét; (Kereskedelemügyi ministerium VI. fejezetet; (Föídmívélésügyi ministerium), valamint a VII. fejezet (Vallás- és közoktatásügyi ministerium) 1—3. czímeit, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnák. Olvassa a 4. czímet (Budapesti kir. egyetem). Gyulai Pál jegyző: Csuszka György kalocsai érsek! Császka György kalocsai érsek: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A Pázmány Péter bibornok, esztergomi érsek által 1635. évben alapított, később Lósy Imre és Lippay György esztergomi érsekek.által újabb alapítványokkal ellátott és végre Mária Terézia királyné által a földvári és pécsváradi apátságok javaival gazdagított tudományos egyetem katholikus eredetű lévén, a mennyiben annak a fentnevezeit érsekek alapitványaiból és fentemlitett apátságok birtokaiból származó jövedelmei — az imént felolvasott tétel tanúsága szerint — újból az állami költségvetés rendes bevételei közé és pedig ez évben 415.751 frttal felvétettek: erre nézve püspöktársaim nevében is ugy, a mint ez a muít években is az állami költségvetés tárgyalása alkalmával mindenkor megtörtént, felszólalni és kijelenteni bátorkodom, hogy midőn a jelen költségvetési törvényjavaslatot részleteiben is elfogadjuk és megszavazzuk, ezt ezen tételnél csakis azon fentartás mellett teszszük, hogy ezen szavazatunkból magának az egyetemi alapnak katholikus jogi természetére semminemű hátrányos jogi következtetés le ne vonassék és hogy ezen felszólalásunknak nyoma és emléke a jelen tárgyalás során megőriztessék. Kérem a méltóságos főrendeket, hogy ebbeli nyilatkozatunkat ez alkalommal is tudomásul venni méltóztassanak. Csáky Albin gr., vallás- és közoktatásügyi minister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Ugy, mint a múlt években* ezen nyilatkozattal szemben most is első sorban arra vagyok kénytelen utalni, hogy a budapesti kir. egyetem állami jellege most már minden kétségen felül áll s e főiskola csak állami jelleggel biró főiskolának tekinthető. Azonban az a körülmény, hogy az egyetemi alap jövedelmei az állami költségvetésbe felvétettek, szerintem miben sem praejudicál ezen alap eredetének. Készséggel elismerem, hogy ezen alap egy része kétségtelenül felekezeti jelleggel bir s azért a legkívánatosabbnak tartanám, ha e tekintetben egyszer végleges leszámolás történhetnék, mert czélszerűnek vélem, hogy mindaz, a mi felekezeti jelleggel bir, kihasittassék az alapból és tisztán felekezeti czélokra szolgáljon, a minő például a hittani facultas fentartása. Hogy mikor fog e leszámolás megtörténhetni, mikor lesz minden irányban tisztázva ez alap jogi természete és ebből kifolyólag a meg-