Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.
Ülésnapok - 1892-39
54 XXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. rezeg a szív érzelmeinek húrja, mint ez ünnepen a szülői áldó és a gyermeki hálaadó szeretet kölcsönös összhangjának accordjaiban. A háborithatlan békének ünnepe ez; hisz angyal ajkáról az ünnep éjjelén hangzott a még előbb ismeretlen ének: In terra pax hominibus bonae voluntatis: békesség a jóakaratú embereknek e földön! Nekünk, méltóságos főrendek, e magasztos vallásos és családi ünnep határán, deczember 24-én nemzeti ünnepünk van: Felséges asszonyunk, Erzsébet királynénk születésének ünnepe. (Élénk éljenzés.) És mig a vallásos ünnepen a szülők gyermekeiknek: mi a nemzet fiai e nemzeti ünnepen jó édes anyánknak, kinek szeretetét irányunkban annyiszor tapasztaljuk, hozzuk meg ajándékunkat, (Helyeslés.) legmélyebb hódolatunkat, legmélyebb szeretetünket, melynek kifejezését — hódolva fiuilag Ő Felsége legmagasabb kívánalmának — jegyzőkönyvbe igtatni kívánjuk. (Élénk helyeslés.) Közeleg az uj év is, mely alkalmul kínálkozik, hogy ősi szokás szerint Felséges urunk iránt belső érzelmeinknek külsőleg is élőszóval kifejezést adjunk. Mit hoz a jövő? Nem tudjuk. Ha megkérdeznék a világ legnagyobb bölcsét, hogy mondja meg, mi történik egy óra múlva a hozzá közel álló, a vele szoros összefüggésben levő egyénnel: meg tudná-e mondani? Nem tudná megmondani. Ha mi nem tudjuk az egyes ember jövőjét, hogyan tudnók egy egész nemzetnek rendeltetését. Alkotmányos világban mindig voliak, mindig lesznek politikai hullámzások, különböző nézetek, ellentétes vélemények és szavazatok ugy a közéletben, mint a parlamentnek mindkét termében. De valamint a tenger hullámai, bármily magasra emelkedjenek is, a tenger mélyén fekvő drága gyöngyöt nem érintik: ugy a mi politikai hullámzásunknak sem szabad a szivünk mélyén levő igazgyöngyöt a király iránti hűséget, szeretetet, odaadást érintenie. (Élénk helyeslés.) Annak a magyar szent koronának van egy drágakövekkel ékített arany abroncsa, a mely a korona egyes részeit összeköti: legyen ez jelképe azon erős kapocsnak, azon szeretet lánczának, a mely az ugyanezen korona alá tartozó összes nemzetiségeket egy állameszme alatt egy koronás fővel összefűzi. (Élénk helyeslés.) Kérjük nagyméltóságú elnökünket, vigye meg legmélyebb alattvalói hódolatunkat, törhetlen hűségünket, legőszintébb szeretetünket a trón zsámolyához és azon hű óhajtásunkat, hogy a jó Isten Felséges urunknak, Felséges asszonyunknak és az uralkodó család minden tagjának adjon boldog úiesztendőt! (Elnök és a főrendiház tagjai felállnak. Élénk helyeslés és éljenzés.) Megengedik a méltóságos főrendek, hogy ez alkalommal a főrendiház nagyméltóságú elnökének, másodelnökeinek és a főrendiház tisztviselőinek megköszönve ez év tartama alatt tanúsított buzgó munkásságukat, a főrendiház nevében köszönetet szavazzák és boldog újévet kívánjak. (Élénk helyeslés.) Elnök: Ugy hiszem, kimondhatom határozatképen, hogy a méltóságos főrendek ő eminentiájának mindkét rendbeli indítványát lelkesedéssel elfogadják és az elnök kedves kötelességének fogja tartani ehhez képest kötelességszerüleg eljárni. (Élénk helyeslés.) A mi ő eminentiájának hozzánk intézett szavait illeti, fogadja azokért a tisztikar nevében is szives köszönetünket. Következik a napirend szerint: a pénzügyministerium 1894. évi költségvetésének tárgyalása. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a XVI. fejezet (pénzügyminis(erium) 1—38. czímeket; a XVII. fejezet (kereskedelemügyi ministerium) 1 — 13. czímeket; a XVIII. fejeset (főldmívelésügyi rninisteriwn) 1—24. czimeket; a XIX. fejezet (vallás- és közoktatügyi ministerium) 1—10. czimeket, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 11-ik czímet: »Kassai kir. jogakadémia, személyi járandóságok és dologi kiadások 25.765 forint,« Gyulai Pál jegyző: Zichy Nándor gróf! Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Ezen czím alatt egy oly tétel fordul elő a költségvetési -előirányzatban, mely eddig még elő nem fordult és igy ezért is figyelmünket bizonyos mértékben igénybe veszi; de nagyobb részben igénybe veszi maga a dolog természete.