Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.
Ülésnapok - 1892-59
LIX. ORSZ mi magától értetődik, a mi ez< j n törvényjavaslatnak semminemű disposdiója által nincs szükségessé téve, hogy újra kimondassák, mert ez a törvényjavaslat csak polgári kötelességeket szabályoz, a vallási kötelességekbe pedig absolute nem bocsátkozik. Azok teljesítését mindenkinek teljes szabadságára hagyja. Ezt mondja ki az indítványozott szakasz is. Én tehát feleslegesnek tartom, hogy ez még egyszer kifejeztessék, de ha a főrendiház tagjainak megnyugtatására szolgál ezen kijelentésnek megtétele: ezt, mint olyat, mely a törvényjavaslat alapelvét nem érinti, mely a vallási kötelesség teljesítését a felek szabadságára bízza, a kormány nem ellenzi. (Helyeslés.) Én tehát a főrendiház bölcseségére bizom, hogy méltóztassanak, ha ebben megnyugvást látnak, ezt a szakaszt elfogadni, (Felkiáltások a baloldalon: Nem szükséges!) csak azt az egyet kérem, hogy elfogadás esetében ne ide, hanem utolsóelőtti szakasznak tétessék a törvényjavaslat végére, mert ott volna a helye. Ez a kormány álláspontja ezen uj szakaszszal szemben. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozás be lévén fejezve, következik a szavazás. Mindenekelőtt a herczegprimás ő eminentiájának új szakasza. Rudnyánszky József b. jegyző: Ő eminentiájának új szakasza háromféle módozatial vao szövegezve Az első pont igy szól: »A polgári házasságkötést a bevett vallásfelekezetekhez tartozó feleknél vallási esketés előzi meg az illetékes lelkész előtt.« Elnök: A kik ezen indítványt elfogadják, méltóztassanakfelállani. (Megtörténik.)Kisebbség. Rudnyánszky József b. jegyző: A második módozat szerint maradna ugyanezen szöveg, azzal a különbséggel azonban, hogy az »előzi« szó helyett: »előzheti meg« jönne a szövegbe. Elnök: Kérem azokat, a kik ezt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Ez is kisebbség. Rudnyánszky József b. jegyző: A harmadik módozat volna az, hogy »előzheü meg« kifejezés helyett, tétetnék »követi«. Elnök: A kik ezt a módositványt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) }OS ÜLÉS. 301 E szerint' a módositvány mind a három szövegezésben elesett. Keglevich István gr. határozati javaslatát visszavonván, erre nem kell szavazni. Most következik az Andrássy Aladár gr. által indítványozott uj szakasz. Erre nézve azonban tiz tag névszerinti szavazást kíván. Keglevich István gr.: Milyen száma van az új szakasznak ? Elnök: Űj szakasz lenne. Rudnyánszky József b. jegyző: Nincsen száma, mert hisz épen ő excellentiája a minister úr mondotta, hogy azon esetben, ha az elfogadtatnék, kérné az utolsóelőtti szakaszul felvétetni. Keglevich István gr.: Hát Lessék akkor szavozíatni fölötte. (Mozgás és zaj.) Rudnyánszky József b. jegyző: De most adták be. Az ajánlott uj szakasz igy hangzik: »Ezen törvény a házasságkötésre vonatkozólag a vallási kötelességeket érintetlenül hagyj a.« (Felkiáltások jobbról. Elfogadjuk!) Elnök: E szövegre vonatkozólag tiz tag névszerinti szavazást kivan. (Felkiáltások: Nem szükséges ! Elfogadjuk !) Vay Béla b.: Úgy látom, az ad félreértésre okot, hogy némelyek azt gondolják, hogy az ajánlott szöveg 41-ik szakaszni vétetik be, mások pedig azon véleményben vannak, hogy Í50. §-ul fog bevétetni s majd ott lesz helye a szavazásnak. Elnök: A kérdés az: méltóztatnak-e az ajánlott új szakaszt elfogadni: igen, vagy nem? Ha nem fogadtatik el, azon kérdés, hogy hová vétessék be, úgy is elesik; ha pedig méltóztatnak elfogadni, majd akkor következik az a kérdés, hogy később, vagy itt vétessék-e be a javaslatba? (Zaj.) Mielőtt azonban a névszerinti szavazást elrendelném, kérdem: méltóztatnak-e ragaszkodni ahhoz, hogy a névszerinti szavazás megejtessék ? (Igen! Nem!) Én köteles vagyok a névszerinti szavazási elrendelni, ha az illetők, a kik azt kérték, el nem állanak tőle. Tessék még egyszer felolvasni a szöveget. Rudnyánszky Jószef b. jegyző: Az új szakasz szövege igy hangzik: »Ezen törvény a
