Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-59

LIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 299 gári hatóság közegei kétségkívül utasíttatni fognak arra, hogy ha a lelkészek által az idö meghatározására felhivatnak, ebben nemcsak akadályt ne tegyenek, hanem ehhez hozzájá­ruljanak. Én megnyugszom tökéletesen a kor­mánynak mind az indokolásban, mind itt a házban, mint egyebütt tett nyilatkozataiban, hogy minden meg fog történni az állam és közegei részéről az egyházi házasságnak utó­lagos megkötésére vagy jobban mondva az egyházi áldás kinyerésének megkönnyebbítésére nézve. Én abban, hogy határozati javaslatba menjen az ilyen dolog, gyakorlati előnyt nem látok, azért ahhoz nem járulok. (Helyeslés a baloldalon.) Dessewffy Aurél gr.: Nagyméltóságú el* nök úr, méltóságos főrendek! Legyen szabad a határozati javaslatn? vonatkozólag nekem is nyilatkoznom. (Halljuk!) Én is azok közé tar­tozom, a kiket Keglevich István gr. ő méltó­sága úgy állított oda, hogy előítélettel és tév­fogalmakkal bírnak, hogy egyátalában a vallási áldás megadása kívánatos és szükséges. Keglevich István gr.: Ezt nem mondtam ! Dessewffy Aurél gr.: Azt méltóztatott mondani, hogy ez nálunk előítélet. Keglevich István gr.: Azt nem mondtam! Dessewffy Aurél gr.: Akkor félreértettem. Én részemről azon nézetben vagyok, hogy kívá­natos a polgári kötés után lehetőleg az egy­házi áldás megadása. Azonban egyszersmind azon véleményben is vagyok, hogy ilyen dol­gokat, melyek a határozati javaslatban foglal­tatnak, akkor, mikor a törvényben egy elv van megállapítva, nem czélczerű felvenni, a mint megmutatta a mai tanácskozás is, hogy ez mi­lyen félreértésekre ad alkalmat. Én igen melegen pártolom az Andrássy Aladár gr. ő nagyméltósága által beadatott indítványt, hogy vétessék fel egy ujabb szakasz, a melyben kimondatik, hogy mindazok a dispo­sitiók, a melyek e tekintetben fennállanak, nem érintetnek a törvényjavaslat által. (Felkiáltások: Maradjon az eredeti szöveg!) Zichy Nándor gr.: Én azon kérdéshez, hogy a mimster utasíttassák ilyen vagy olyan eljárást szabályozó rendelet kiadására, szólni nem akarok. Szokatlan e házban az ilyen uta­sítás. A minister úr kijelentette, hogy ilyen értelemben fog eljárni, én róla nem tehetem fel, hogy azt meg ne tartaná. Ahhoz sem kí­vánok szólani, a mi Andrássy Aladár gr. ő nagyméltósága javaslatában van, mert arra nézve hozzájárulok az előttem szólott Dessewffy Aurél gr. nyilatkozatához. De igenis visszatérek a herczegprimás ő eminentiájának javaslatára. En arra nézve sem törvényt, sem házsza­bályt nem ismerek, hogy a parlamentáris tár­gyalás folyamán a részletes tárgyalásban ki ne lehetne forgatni azt, a mit az átalános tárgya­lás alkalmával a többség elfogadott. E tekin­tetben a küzdelem szabad, részünkről katholikus szempontból pedig kötelesség is. (Helyeslés jobb felöl.) A katholikus álláspont az, hogy az egy­házi házasság az egyedül igazi, valóságos há­zasság s hogy az szentség. (Élénk helyeslés jobb felől!) Ezen fogalmat mi semmiféle más foga­lomnak alá nem rendelhetjük. (Úgy van! jobb felöl!) Csodálom a minister urnak azt a mester­séges lépegetését, a melynél fogva egyszer azt állítja, hogy az egyházi házasságra nézve töké­letesen szabad a tér, hogy az semmiben sem ütközik össze e törvénynyel, másszor meg azt mondja, hogy nem lehet az egyházi házasságot megkötni a polgári előtt, harmadszor pedig okoskodik és azt mondja: hogy mikép lehet követelni, hogy lényegében egymással meg nem egyeztethető két dolog egymás mellett létezzék I Én ez okoskodásnak csak egy részét fogadhatom el; azt hogy a jelen javaslat a házasságra nézve — fájdalom — sok részben az erkölcs meg­romlására máskép intézkedik, mint a katholikus felfogás, mint a századok által érlelt gyakorlat, mint a legtöbb nép törvényhozása. Tért nyit az sok részben a szabadosságnak, mellőz sok bölcseséget, melyet évszázadok fentartottak az erkölcs védelmére, megvonja ez ünnepélyes actustól az erkölcsi, a vallásos szentesítést, a szentség jellegét. De, minthogy tudom, hogy a javaslatot már a mai ülésben kiforgatni nem lehet, minthogy részünkre más tér nyitva nincs, mint a közagitatio útján a törvény módosítására és ha lehet eltörlésére az actiót megindítani, (Hosszantartó ellenmondás bal felöl!) akkor is, ha szentesítve lesz. (Élénk ellenmondás balról.) Igen •Ó8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom