Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.
Ülésnapok - 1892-58
278 L VIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. mondta, hogy az a kormány, mely ezt parancsolja, hasonlít a gyászmiséhez . . . Zichy Pál Ferencz gr.: Tocquevüle mondta! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Hát Tocquevillehez intézem én is, de méltóságod utján. (Élénk derültség.) Én azt hiszem, nagyon erősen és a tapasztalás által megérlelve kellett ezeknek az intézményeknek hatását ismerni és azokban hinni, hogy mi javasoljuk azt az egyetlenegy igazi módot, a mely a vallási és lelkiismereti szabadságot Magyarországon biztosítja, mely az állampolgárok közt a válaszfalakat lerombolja, mely a polgári jogegyenlőséggel megegyezik és mely egy összetartó kapcsot fog képezni, mint minden nagy jogintézmény ezen megoszlott elemekből álló politikai nemzet közt. (Helyeslés és tetszés bal felöl.) Ebben nekünk nemcsak hitünk van, de meggyőződésünk van. (Tetszés. Úgy van! bal felől.) És ha mi ezt a nehéz és nagy dolgot, megengedem, nem nagy erővel, de erős meggyőződéssel és fáradhatatlanul keresztülvinni akarjuk, törekvéseink szilárdságáért és becsületességeért és azon mérsékletért, a melyet minden alkalommal hajlandók vagyunk tanúsítani és melyet tanúsítani fogunk az ellenkező meggyőződésűek irányában, én szerintem bizonyos dicsőség is érni fog bennünket; bár csak az a dicsőség, melyre önhittség nélkül, de minden meggyőződésen nyugvó becsületes, kitartó munka igenis tar ihat igényt. {Élénk helyeslés és tetszés bal felől.) Ez is fog illetni bennünket. (Igaz! Úgy van! bal felöl.) Nekem példákból, Európában létesített intézményekből és azokra épített tapasztalásokból — s ez már nem a hit köréhez tartozik — az a meggyőződésem, hogy valamint azoknak a következményei a vallásosságra nem voltak károsak — és erre legelső tekintélyű férfiak adtak magában a német parlamentben bizonyítékot, igy Windthorst és Reichensperger, a mint felolvashatnám, mert most nálam vannak ezeknek nyilatkozatai — mondom, a mint engem ezeknek bizonyítékai is meggyőznek és a tapasztalás is meg fog győzni arról, meggyőz még m;ís is, az, hogy midőn mi ezen intézmény létesítése által azokat a nagy szempontokat valósítjuk, nagy szolgálatot teszünk nemcsak az államnak és nemzetünknek, de az egyházaknak is, mert meggyőződésem és más államok példája mutatja, hogy új élet támad e téren az egyházban, a mint a külföldön is történt és a vallási életnek azon belső és őszinte felpezsdülése dúsabban, India minden kincsénél drágább javakkal fogja az egyházat gazdagítani, mint gazdagítaná az a kis, kétes értékű óllami kényszer, a mely egyik vagy 'másik alakban itt proponáltatott. Ezért javaslom a törvényjavaslatnak átalánosságban való elfogadását. (Élénk hosszas helyeslés és éljenzés bal felöl.) • Elnök: A tanácskozás be van fejezve. Következik a szavazás. A főrendiház tiz tagja névszerinti szavazást kíván. Mielőtt a szavazás megkezdetnék, öt perezre felfüggesztem az ülést. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyöket elfoglalni. Az ülést folytatjuk. Következik a szavazás. A kérdés a következő: Méltóztatnak-e a méltóságos főrendek a képviselőházi üzenetben foglalt kívánsághoz hozzájárulva, a házassági jogról szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen-e vagy nem ? Jegyezni fogják a szavazatokat Rudnyánszky József báró és Gyulai Pál jegyző urak. A névsort olvasni fogja Bánffy György gróf jegyző úr. Kérem a jegyző urat, hogy a névsort lassan olvassa, a főrendiház tagjait pedig, hogy hangosan és érthetően jelentsék ki szavazatukat. Bánffy György gr. jegyző (olvassa a névsort). Nemmel szavaztak: Katholikus egyháznagyok: Vaszary Kolos Ferencz, Samassa József, Császka György, Posilovics György, Zalka János, Schopper György, Pável Mihály, Schlauch Lörincz, Mihályi Viktor, Dulánszky Nándor, Schuster Constantin, Szabó János, Lönhardt Ferencz, Hidassy Kornél, Válly János, Bende Imre, Bubics Zsigmond, Meszlényi Gyula, Hornig Károly b., Steiner
