Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-48

XLVilí. ORSZÁGOS ÜLÉS. 149 hogy ne kössék meg az egyházi házasságot, mielőtt bizonyítványt nem hoznak arról, hogy azt már polgárilag megkötötték, csak in urgentissima eausa, akkor is kívánták a fölebbvalóknak jelentését. Tehát kinek érdeke szempontjából maga szabta elő a lelkészeknek a belga püspöki kar ezen sorrendet? tíäf No már ha ezt itt magok, a belga püspökök megtették, akkor miként képezhet e sorrend megszabása itt lelkiismereti sérelmet. Schlauch Lörincz nagyváradi biboros püspök: Egészen más az indok! Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Bocsánatot kérek: az indok mi nálunk semmi más, mint az, a mit nyíltan itt e ház előtt bevallók és képviselek, t. i. hogy ezen visszaélések kizárassanak és hogy a házasságnak és házas feleknek és ezen állam polgárainak legfontosabb jogi és erkölcsi érdekei biztosíttassanak, Mi nem foglalunk el ellenséges állást a házasság egyházi kötésével szemben. Egyetlen egy betű sincs ebben a törvényjavaslatban, sem indokolásában, mely az egyházat üldözni, megtámadni akarná, De azon nagyfontosságú állami tekintetekkel szemben, melyek előtt a belga püspöki kar önként meghajolt, vakoknak és siketeknek kellene lennünk, ha ily hangosan beszélő tényekből a tanúságot le nem vonnók. (Helyeslés.) 1817 ben a törvényhozás visszaállította ezen kötelező xendet és azóta meg van. Schlauch Lörincz nagyváradi biboros pífepök: Hollandiában! Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Akkor még Holland és Belgium egy állam volt. De hát nézzük meg, mi történt a szétválasztás után. Belgium elvált Hollandtól, a belga alkotmány 16-ik czikkelyébe beleírták, hogy a civilis kötésnek meg kell előznie az egyházit. A mi itt ebben a törvényjavaslatban van, az a belga alkotmányban van megírva, és ismeretes, hogy a congressus nagy katholikus többsége ebbe belenyugodott, és soha annak megváltoztatására azóta nem törekedtek. Sőt még egy más körülményt is fel kell említenem. A belga alkotmányba az van irva, hogy kivételek ezen szabály alól külön törvény által határoztatnak meg; azóta évtizedek folytak el, és egyetlen kivételt sem állapítottak meg, még azt sem, a mi ezen javaslatban bennfoglaltatik, t. i. hogy in articulo mortis a lelkésznek szabad legyen a vallási megkötését a házasságnak, vagyis c szentség kiszolgáltatását eszközölnie. Schlauch Lörincz nagyváradi bibof os püspök: De érvénytelen! Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Ebből annyit akarok következtetni, az összes érvelésem ereje oda terjed, hogy az ő főmagassága által felhozott két hitelvi sérelmet vagy kényszert a törvényjavaslatban felfedezni képes nem vagyok. (Tetszés.) Most már a harmadik pontra jövök rá és bocsánatot kérek a méltóságos főrendiháztól, de oly jelentékeny felszólalással van dolgunk, hogy itt a kormánynak határozottan állást kell foglalnia (Helyeslés. Halljuk! Halljuk!) Beszédének harmadik részében ő főmagassága azt mondja: valóban sérelmes az Magyarország katholikus lakosságára, hogy épen csak az ö hitelveit nem veszik figyelembe, hogy reá diétáinak protestáns elveket, pedig a törvényjavaslat protestáns elvekre van építve. Nem kell hosszan indokolnom, hogy olyan helyről mondva, ebben a teremben mondva, ezt az ellenvetést szó nélkül nem hagyhatom. (Helyeslés.) Nézzük meg már most ennek a bizonyítékát. Azt mondja: a bizonyítás nagyon egyszerű, mert ezen törvényjavaslat szerint a házasság polgári szerződés — ez protestáns elv; a házasság törvényhozása az államot illeti, nem az egyházat— ez protestáns felfogás, protestáns elv, ép ugy, mint az, hogy a házasság felbontható és hogy a házassági jurisdictió az államot illeti, és nem az egyházat. Óhajtanám a méltóságos főrendeket óvni — ha elég világos tudnék lenni — attól, hogy ezt a javaslatot egy felekezeti felfogás ellenszenves színében tekintsék. E javaslat nem tekinti közönséges szerződésnek a házasságot. Igen, abból indul ki, hogy polgárilag kötelező jigrendjét a házasságnak csak az állam szabhatja meg. Ez mindenekelőtt állami felfogás, államelv, mely érvényre jutott tisztán katholikus