Főrendiházi napló, 1892. II. kötet • 1892. szeptember 26–1893. május 30.
Ülésnapok - 1892-26
68 XXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS, ban volt alkalmazva s 200 frt lakpénzt kapott, kap ezentúl 300 frt lakpénzt. Ezen 15 levonásával az összes többi kapott 600 frt fizetést és 100 frt lakpénzt és most kap 100 frt helyett 180 frtot — ez a minimalis emelkedés — vagy 210 frtot, tehát vagy 80 vagy 100 frt emelésben részesül. Elnök: Elleninditvány nem adatván be, kimondom, hogy a méltóságos főrendek az 1. §-t elfogadják. A tabellák ellen sem lévén észrevétel, azokat is elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a 2—5. §-oka/, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Gáll József jegyző (olvassa a 6—17, §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 18. §-t). Rudnyánszky József báró: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Őszintén bevallom, igen nehezen tudtam magamat elhatározni, hogy a törvényjavaslatnak ezen szakaszához hozzájáruljak. Nem csak azért foglaltam el ellentétes álláspontot a javaslat intézkedéseivel szemben, mintha a bíróságok és ügyészségek tagjaira nézve a fizetésemelést egyátalában nem tartottam volna czélszerűnek, hanem inkább azon oknál fogva, mert itt foglaltatik azon megállapodás, melynél fogva az eddig a VIII. fizetési osztályba tartozó ügyé szék és első folyamodása birák jövőben a VII. fizetési fokozatbi újabb kinevezés útján jutnak. Hogy utólag mégis megnyugvásomat jelen tem ki ezen szakaszszal szemben, teszem ezt azért, mert az igazságügyminister úr a gyakorlatban oly alkalmazást helyezett kilátásba, melynél fogva nem feltétlenül szükséges az, hogy valaki a VII. fizetési osztály szerint díjaztassék és csak igy számithasson a VI. fizetési osztályba való elölépésre. A mennyiben ez iránt ő nagyméltósága szives lesz ennek itt is kifejezést adni, részemről módosítást nem terjesztek i lé, hanem megnyugszom a t. minister úr kijelentésében. Ezt vagyok bátor kérni s tiszteletteljesen várom a t. minister úr nyilatkozatát. (Halljuk! Halljuk!) Szilágyi Dezső igazságügyminister > Méltóságos főrendek! Azon nyilatkozatot, a melyre a méltóságos báró úr hivatkozott, a bizottságban tettem és azt úgy, a mint általa felemlittelelt, fenn is tartom. És legyen szabad azt nemcsak a méltóságos főrendekre tekintettel, de egyátalában az országra és a birói karra való tekintettel ismételnem. Ez abban áll, hogy birói szervezetünknek egyetlenegy jogszabálya sincs, a mely kötelezőleg elrendelné, hogy egy fizetési osztályból a magasabba csak közvetlen az alsóbból juthat valaki, miután ezen VII. fizetési osztály, mely itt a birákra, mint fizetésök és állásuk javítása felvétetett, csak a birák 1 /Ó részét, bevezetésen az első folyamodása bírákat foglalja magában: a törvény helyesen sem általam, sem senki által utódaim közül máskép nem hajtható végre, mint úgy, hogy a mintáz eddig történt, jövőre is a VIII. fizetési osztályból a VI. fizetési osztályba, azaz törvényszéki bíróból és járásbiróból kir. táblai biróvá s ezzd egy rangba való birói vagy ügyészi állásba, a kinevezések ezentúl is közvetlenül történjenek. Sőt, méltóságos főrendek, ez nem is lesz és nem is lehet máskép; mert ezen VII. fizetési osztály inkább arra való, hogy azoknak, a kik nem oly kiválóságok, hogy a VI. fizetési osztályba, tehát kir. táblai birói rangba és annak megfelelő magasabb állásba nevezlethelnének ki, legyen méltányos előmenetelük magasabb fizetési osztályba s ezen méltányos és rajok nézve megérdemelt előmenetel által igazságos igényök nyerjen kielégítést és ennek megtartásával kielégítést nyerjen az egyéni érdek is. Ez az, méltóságos főrendek, a mit a bízottságban mondottam, a mit a törvényhozás másik házában is elmondottam s igen természetesen, semmi kifogásom sincs az ellen s örülök rajta, hogy megnyugvásának föltétlenül csak azt tűzte a méltóságos főrendi tag úr, hogy ezen nyilatkozatot itt ismételjem. (Helyeslés.) Elnök: Észrevétel nem tétetvén, a 18. §. elfogadtatik. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a 19. §., mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassi a 20. §.) Zichy Nándor gr.: Méltóságos főrendek \ Ezen szakasz harmadik bekezdése azon eszme-