Főrendiházi napló, 1892. II. kötet • 1892. szeptember 26–1893. május 30.

Ülésnapok - 1892-25

XXV. ORSZÁGOS ÜLÉS, '57 Az épületek kérdéséré nézve legyen szabad a következő felvilágosítással szolgálnom. (Halljuk i) Igaz ugyan, hogy az épületek ezéljaira e javaslatban azon 1,330.000 írttal szemben, mely összegbe az 1885-iki kiállítás alkalmával az épületek kerültek, csak 1,200.000 irtot vettem combinatióba, de itt nem hagyható figyelmen kivül az, hogy tulaj donképen 800.000 frt árú épület már rendelkezésre áll. A kiállítás számára ugyanis azon hely is szándékoltatik igénybe vétetni, a hol az 1885-iki kiállítás tartatott s ennélfogva jelentékeny költségbe került három épület, nevezetesen az iparcsarnok, a műcsarnok és a királyi pavillon áll ez idő szerint rendelkezésre, bár valószínűleg nem ugyanazon czélokra fognak igénybe vétetni, de mindezen jelentékeny költségbe került és még használható épületek rendelkezésre állnak, ugy, hogy ezek tekintetbe vételével 1,200.000 írttal mindenesetre többel lehet elérni, mint amennyi 1885-ben a kiállítás alkalmával 1,300.000 frttal létesíthető volt. Itt igenis kilátásba vettem azt, hogy az ünnepély jellegének kidomboritása czéljából a történelmi kiállítás, tehát a ki állitásnak az a része, a mely tulaj donképen annak a jellegét fogja megadni, egy nagyobb szabású imponáló épületben helyeztessék el. E tekintetben a legczélszerűbbnek tartottam, hogy szabad pályázat nyittassék, ugy, hogy a kiállítás külső elhelyezésére, valamint átalában ezen épület jellegére vonatkozólag ez eszmék versenyezhessenek. Ugy tudom, hogy ez irányban igen élénk az érdeklődés és azt hiszem, sikerülni fog e kérdést czélszerűen megoldani. Körülbelül 30—40.000 frtra vettem kilátásba azon épület költségeit, a mely a történelmi kiállítás elhelyezésének ezéljaira emeltetni fog, de csak abban az esetben, ha ez mint ideiglenes épület létesíttetnék. Mert nem tartom kizártnak, sőt. megfontolás tárgyává teszem az illető szakértőkkel, hogy a kiállítás ezen része kapcsoltassék egybe valamely más maradandó alkotással is. Nevezetesen megkíséreljük annak a kérdésnek a megoldását, hogy azok a kétségkívül közérdekű kérdések, melyeket a felszólalt főrendi urak is hangsúlyoztak, nevezetesen a képzőművészeti társulat megfelelő elhelyezésének és a műcsarnoknak kérdése, a mennyire lehet, oldassanak meg egyFÖRESDI NAPLÓ. 1892 — 97. II. KÖTET, idejúleg a kiállítás egyik épülete létesítésével. Természetes, hogyha egy nagyobb és nem ideiglenes jellegű, de állandó épület emeléséről lesz szó, akkor az a költség is, a melyet jeleztem, alig lesz elégséges, de azt hiszem, alig fog fenforogni nehézség arra nézve, hogy a jelzett esetben esetleg még jelentékenyebb költségek is fordíttassanak ily épület létesítésére. legyen most szabad, méltóságos főrendek, lehető rövidséggel jeleznem azt a keretet, a melyben én ezt az ezredéves nemzeti országos kiállítást az eddigi előmunkálatok, beható tanácskozások alapján contemplálom. Nevezetesen magam is osztozom abban a nézetben, hogy e kiállításnak magán kell hordania azon ünnepély jellegét, a melynek alkalmából az rendeztetik és ennélfogva szükséges, hogy e kiállításban a történelmi jelleg kellően kidomborittassék. Ehhez képest a kiáliitás tulajdonképen két főcsoportból állana; az egyik képezné a történelmi részét, a másik a jelenkori kiállítást. A történelmi résznek ismét természetszerűleg ki kell terjeszkednie multunk egyházi, társadalmi és hadászati életére, illetőleg hadviselési emlékeire; a jelenkori kiállításban pedig óhajtanám, hogy kidomborittassanak azok a csoportok, melyek Magyarország szellemi előhaladását tüntetik fel, így nevezetesen a művészeti, nevelési és közoktatási csoportok s azután következnének a többiek, az állami és társadalmi életnek azon egyéb nyilvánulásai, melyek minden kiállításnak kiegészítő részét szokták képezni. A mi a történelmi kiállítást illeti, az a nézetem, hogy birunk a kellő gazdasággal, miszerint ezt a kiállítást szépen, mondhatni fényesen és mindenesetre tanulságosan, a nemzetre és a szemlélőre nézve lélekemelőén rendezzük. Nem osztozhatom abban a felfogásban, mintha ilyen történelmi kiállítás valami óriási nagy költségekbe kerülne, mert hisz azok a művek, ereklyék, kincsek, melyek annak alkatrészeit kell, hogy képezzék, meg vannak, rendelkezésre állnak és a tulajdonképeni feladat csak az a mindenesetre nehéz feladat, mely sok gondot, utánjárást, fáradságot igényel, hogy ezek a különféle helyeken szétszórt kincsek egybegyűjtessenek, hogy szakszerűen, tanulságosan és mondjuk. ízléssel egybeállittassanak. Meg vagyok 8