Főrendiházi napló, 1892. II. kötet • 1892. szeptember 26–1893. május 30.

Ülésnapok - 1892-17

XVÍI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 13 Wekerle Sándor ministerelnök: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Midőn az újonnan alakult kormány tagjaival először van szerencsém a nagyméltóságú főrendi házban megjelenni, rövid néhány szóval bátor leszek ismertetni azon irányelveket, a melyek bennünket vezetni fognak. (Halljuk! Halljuk!) Fölösleges külön is megjegyeznem, hogy äz 1867-iki kiegyezési törvény alapján állva, az e törvény által megállapított jogainkat minden irányban érvényesíteni és fentartani kivánjuk s az az által határolt keretet sem szűkíteni, sem tágítani nem engedjük. (Helyeslés.) Sűlyl kívánunk fektetni a parlamentaris élet alapját képező választások tisztaságára, azok szabadságára; a választások elleni visszaéléseknek gátat íogunk vetni s ebből folyólag egy általunk már korábban előterjesztett s a curiai bíráskodásra vonatkozó javaslat, mint e czél elérésének egyik leghatályosabb eszköze, már közelebbről a tőrvényhozás másik házában tárgyaltatni is fog. (Helyeslés.) Tulajdonképeni tevékenységünket három főbb irányban fogjuk kifejteni. (Halljuk! Halljuk!) Először közgazdasági és pénzügyi tekintetben ; másodszor az igazságügyek és az administratio terén közintézményeink korszerű átalakítása által és harmadszor az egyházpolitikai téren. (Halljuk! Halljuk!) Közgazdasági és pénzügyi tekintetben szorosan ragaszkodunk azon programmhoz, melynek többször voltunk bátrak kifejezést adni korábbi működésünk közben részint itt a nagyméltóságú ház előtt, részint a törvényhozás másik házában. Az igazságügy terén működésünk ugyanaz és változatlan marad. Törekedni fogunk a magyar állam jogegységet megállapítani jogi intézményeink korszerű átalakítása által. (Helyeslés.) Az administratio terén annak tisztasága, egyszerűbbé és olcsóbbá télele, a közszabadságnak megóvása és a választások tisztasága és azoknak a visszaélések ellen való megvédése azon elv, melyet mindig szem előtt fogunk tartani, hogy az administratio a nemzeti politikának egyik leghatályosabb organismusa legyen. (Helyeslés.) Az administratiót illetőleg, kezdve a községen, óhajtásunk az organismust egészében reformálni, a nélkül, hogy az előterjesztések sorrendjére nézve kötelezettséget vállalnánk. Igyekezni fogunk a tisztviselők feletti fegyelmi eljárást és azok szolgálati viszonyait szabályozó törvényjavaslatokat, mint oly garantiákat, melyeket az állami közhatalom növelésével szemben czélszerü megalkotni, azonnal munkába vétetni és oly időben előterjeszteni, hogy ezek még a többi javaslat tárgyalásának folyama alatt az országgyűlés előtt nemcsak ismeretesek, hanem egyúttal tárgyalhatók is legyenek. Tevékenységünk harmadik része az egyházpolitikai kérdések rendezése lesz. Azon legkomolyabb törekvéstől vagyunk áthatva, hogy az állami érdekek megóvása mellett a vallási béke és nyugalom meg ne zavartassák, sőt hogy az ezeket érintő összes közintézményeink akként rendeztessenek be, hogy azok a vallási beké és nyugalom állandóságának biztosítékait képezzék. A mint már a korábbi kormány kijelentette, legfelsőbb felhatalmazást nyertünk a zsidó vallás receptiojára, a vallás szabad gyakorlatára és az átalános polgári anyakönyvekre vonatkozó javaslat alapelveire nézve s a törvényjavaslatokat, melyeket már részint előkészítettünk, részint munkába vettünk, még a jelen téli ülésszak alatt óhajtjuk alkotmányos tárgyalás végett előterjeszteni. Az átalános polgári anyakönyvekre vonatkozó javaslatba oly intézkedést óhajtunk felvenni, hogy elkeresztelések eseteiben addig is, a míg átalánosan behozhatok lennének a polgári anyakönyvek, az anyakönyvvezető tüntesse ki azt is, hogy a világi törvény szerint az illető mily vallásúnak tekintendő és a mennyiben e követelménynek megfelelni vonakodik, ne büntettessék az illető, hanem azon a helyen polgári anyakönyv hozassék be. Viszont, méltóságos főrendek, az e részben most fennálló február 26 iki rendeletet e törvény meghozatalával egyidejűleg hatályon kivül óhajtjuk helyezni. Az egyházpolitikai kérdések negyedikét illetőleg a kormány immár megállapodásra és pedig egyhangú megállapodásra jutott a házasságjog alapelveire és ezek közt a közkötelező pol-