Főrendiházi napló, 1892. II. kötet • 1892. szeptember 26–1893. május 30.

Ülésnapok - 1892-30

160 XXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. azt országos határozattá emelik, a miről a képviselőház szokott módon értesíttetni fog. Következik a közjogi, törvénykezésügyi és pénzügyi bizottság jelentése, az igazságügyi palota és költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Ha észrevétel nincsen, a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Átalánosságban és részleteiben észrevétel nem tétetvén, kimondom határozatképen, hogy a fölolvasott törvényjavaslatot a méltóságos főrendek elfogadják, miről a képviselőház szokott módon értesíttetni fog. Következik a közgazdasági és közlekedési bizottság jelentése, a Rábán és mellékfolyóin az 1885. évi XV. törvényczikkei elrendelt szabályozás hátralevő részének befejezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Cziráky Antal gróf jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Kivan valaki átalánosságban a törvényjavaslathoz szólani? Ha nem, kimondom határozatképen, hogy a méltóságos főrendek a Rábán és mellékfolyóin az 1885. évi XV. törvényczikkei elrendelt szabályozás hátralevő részének befejezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Cziráky Antal gróf jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Sem átalánosságban, sem a részletek ellen kifogás nem tétetvén, kimondom határozatképen, hogy a méltóságos főrendek az imént felolvasott törvényjavaslatot átalánosságban ós részleteiben változatlanul elfogadják, miről a képviselőház szokott módon értesíttetni fog. Következik a közgazdasági és közlekedési bizottságnak jelentése, a Duna-folyam fajszi és Bogyiszló-Baja közötti részének szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Cziráky Antal gróf jegyző (olvassa a jelentést). Zichy Nándor gróf: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Nem lévén szerencsés azon bizottságoknak tagja lenni, a melyek e törvényjavaslat iránti véleményüket előterjesztették, vagyok bátor egyéni állásomból is felmerülő kötelességemnek eleget tenni, midőn e részben a t. miníster urnak figyelmét egy vagy más kérdésre felhívom. A Duna szabályozása átalában tetemes költségeket vett igénybe r, tagadhatatlan, hogy nagyszerű munkák végeztetnek, azonban egyszersmind igen sok és szövevényes érdek fűződik a Duna szabályozásához (Halljuk! Halljuk!) és így megeshetik az, hogy a szabályozási művek fentartlsa keretében oly körülmények fordulnak elő, a melyek az egyes vidékekre azután súlyosan nehezednek és bizonyos katastrophakat vonnak magok után, milyeneket ép e szabályozás terén a legutóbb lefolyt idő alatt is tapasztalhatni alkalmunk volt. A Dunának e része s annak szabályozása szoros összefüggésben is van a Fehér- és Veszprémmegyéket érintő vízrendszerekkel és az e vizeket lecsapoló nagyabbszerű csatornázással, a mely egészen a Balatonig ér. Ezen szabályozás, régi alappontjaiból kiemelve a Duna újabb szabályozását s e részbeni átvágása által való mederváltozás, valamint más helyen való bevezetése következtében az említett csatorna vizeinek, — lényegében változott. Én kívánatosnak tartanám azt, hogy ha ezen munkálatokkal kapcsolatban, a melyek javaslatba hozatnak s a melyre vonatkozó törvényjavaslatot a tárgyalás alapjául igen szívesen kész vagyok elfogadni, egyszersmind azon viszonyok is figyelembe vétetnének, a melyek a nevezett megyéket érintik, mert még épen nincsen bebizonyítva az, hogy a Duna szabályozásának javítása már is meg fogja menteni, különösen a Szegszárd felett fekvő azon tolnamegyei községeket az árvizveszedelemtől, amely lényegileg a Duna vizétől és annak visszahatásából ered. Én tehát kötelességemnek tartom ezen