Főrendiházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–július 20.

Ülésnapok - 1892-10

90 X. ORSZÁGOS ÜLÉS. hasonlóképen felvetett kérdésre részletesen vá­laszolni. Elmondottam akkor a történelmi tényeket és eseményeket, a melyek folytán az egyetem, a mely eredetileg katliolicus jellegű főiskola volt, állami jellegű főiskolává lett. Azt gondolom, mélt. főrendek, hogy nem szükséges ezeket ismételnem és elégséges azt mondanom, a mit a múlt alkal­makkal, a legközelebb mull években elmondot­tam, hogy i. i. az egyetem ez idő szerint állami jelleggel biró főiskola, hogy azonban ez semmi­ben sem foglalja magában azt, mintha el akar­nók tagadni az egyetem eredetét, keletkezését vagy mintha ezzel praejudicálni akarnánk ezen eredet esetleges következményeinek. Méltóztassa­nak e válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Ugy rnint máskor, ez alkalommal is csatlakozom az előttem szólott nagyméltóságú érsek úr nyilatkozatához. Teszem ezt azon okból, mert a t. minister úr nyilatko­zataiból többször volt alkalmunk észrevenni, hogy a mi katliolicus hitközségünk és közön­ségünk mintegy külön államnak tekintetik és a püspök és pap urak ismét másnak, mintha mi idegenek volnánk azon ügyektől és érdekektől, a melyek a katholicismusnak az érdekei, Mi az egyetemre vonatkozó tételeket csak ugy szavaz­hatjuk meg és a katholicus természetű alapít­ványokból beszivárgó összeg itt csak annyiban foglal helyet, a mennyiben annak további dota­tioja és kiegészítése a közadók alapjából szük­séges, hogy az egyetemnek egyházi és állami czéljai eléressenek. E részben a t. cultusminis­ter urnak nézetét jogi meggyőződésünk változ­tatására nézve irányt szabónak nem tekinthetjük. Nyilatkoztam én már azelőtt is ilyen szem­pontból az átalános vita folyamán. Méltóztas­sék megengedni, de fáj az a mi szivünknek, fáj az nekünk katholicusoknak, midőn azt látjuk, hogy a katholikus érdekek és a katliolicus vagyon sok esetben miként kezeltetnek. Hiszen van példa rá, hogy azért, hogy valami plébá­nost vagy papot hajthatóbbá tegyenek, annak törvényes jövedelmét, annak congruáját lefoglal­ják, a mi épen olyan, mint hogyha valami jegyzőnek a magánvagyonát foglalnák le azért, hogy a közadót be nem hajtotta. Hiszen ez adománya a papnak, ebből kell megélnie. Ezt nem a minister úrtól, hanem patrónusától kapta. Én ezen eljárást felette sérelmesnek tartom, és nem a magam védelmére hozom ezt fel, nem önérdekből, mert hála Istennek vagyok abban a helyzetben, hogy ezen plébánosnak e részben eredő csorbáját magam is kiköszörülhetem, (Éljenzés jobb felöl.) hanem azért, mert ez nem egy magában álló eset. ez a ministeri önkény­nek túlkapása a katholicus egyház érdekei és az annak szolgái iránt tartozó tisztelet mellő­zésével. (Éljensések egyfe'öl. Mozgás más felől.) Csáky Albin gr, vallás- és közoktatás­ügyi minister: Nagyméltóságú elnök úr, méltó­ságos főrendek ! (Halljuk ! Hulljuk!) Méltóztassa­nak megengedni, hogy az imént hallottakra csak egész rövid megjegyzést tegyek. (Halljuk! Halljuk!) Nem fogok vitatkozni Zichy gróf ö excellentiá­jával a felett, hogy a volt katholicus egyetem­nek jövedelmei miképen jutottak a költség­vetésbe, miképen nem? Én a magam részéről csakis eonstatáltam a tényt. A múlt alkalommal felemiitettem, hogy miképen történt az, hogy a katholicus főiskolából állami egyetem lett; most pedig kiemeltem azt, hogy ezen tény magában nem változtatta meg a főiskolának eredetét, habár megváltozott időközben annak a jellege és hogy az által, hogy ezen alapnak jövedelmei ide a költségvetésbe bevétettek, semmiképen sem praejudicáhmk az egyetem tulajdonképeni eredetének. Zichy Nándor grőf ő excellentiája azonban felhasználta az alkalmat arra, hogy egy másik körülményre mutasson rá, mintha egy speciális esetben a congruának. az illető plébános jöve­delmeinek lefoglalása által valami önkényt kö­vettem volna el. Sajnos, nem vagyok abban a helyzetben, hogy az ezen ügyre vonatkozó részleteket itt a méltóságos főrendek előtt elő­adhassam, mert nincsenek nálam az iratok, mivel természetesen nem tudhattam, hogy az ügyet fel fogják vetni; de vagyok bátor Zichy Nándor gróf úr ö excellentiájának emlékezetébe visszaidézni azt, hogy mikor e speciális kér­désben hozzám fordult, akkor a lehető legkész­ségesebben volt szerencsém ezen adatokat ő vele közölni. Ha ezen adatokból ő excellentiája meg­győződött arról, hogy én önkényesen, törvény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom