Főrendiházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–július 20.

Ülésnapok - 1892-10

&. ORSZÁGOS ÜLÉS. 71 Eszembe jut, méltóságos főrendek, egy ki­dobott szólam, bármily hamis legyen is, sokszor annyira meggyökeredzik az egész világ szivében, hogy onnan alig téphető ki. Egy történelmi tényt hozok fel. Mindenki tudja, hogy Kopernikus, a ki 1473-ban született és 1543-ban halt meg, álla­pította meg a naprendszert, a melyben kimon­dotta, hogy a föld mozog, forog s mégis azon szólam, hogy »azért is mozog a föld«, Galilei nevéhez fűződik; neki tulajdonítják a föld moz­gásáról felállított tételt, a ki sokkal később, u. m. 1654-ben született. Ily szólam az, hogy az 1868. évi LIII. t.-cz. módosítása a szabad­elvűséggel ellenkezik, jóllehet az igazi szabad­elvűség az: megadjuk mindenkinek a magáét, egyenlően mérve. Nem kell nekünk mostani helyzetünkben méltóságos főrendek, egyik törvényesen bevett vallásfelekezetnek sem védelme, oltalma. Nem hivatkozom én arra, a mi mindegyikünk előtt ismeretes, volt-e valaki, én legalább soha nem voltam abban az érzelemben, midőn először e magas házba beléptem, hogy azt nézzem, ki annak az elnöke vagy azt nézzem, milyen val­lású a ministerelnök; megtartottuk mindig azt a köteles tiszteletet és hódolatot azok iráni, kiket a törvényhozás többsége által Felséges urunk arra a magas helyre helyezett és meg fogjuk azt tartani ezután is. Mi, méltóságos főrendek, nem lehetünk hű­teknek hitelveinkhez. Ha méltóztatnak megengedni, egy-két ész­revételt tennék (Halljuk!) Szász Károly ő mél­tóságának azon megjegyzésére, hogy Eötvös megengedte magát győzetni a 68-iki törvény által. Bocsánatot kérek, Eötvös felkelt védelmére az általa eléterjesztett törvényjavaslatnak és pe­dig saját pártjának rosszalása közölt. Az tény, hogy ő ott védelmezte és mégis, nem keresem micsoda oknál fogva, a mostani törvény ment keresztül. Azt méltóztatott mondani, hogy 1791-ben a törvény egészen más alakban nyert kifejezést. Az is kétségtelen. Méltóztassék figyelembe venni az akkori viszonyokat. Magyarországban akkor a katholicismus államvallás volt és igen ter­mészetes, hogy mindegyik államvallás saját tör­vényeit, saját institutióit az állami, az uralkodó vallással azonosítani törekedett és most is, mint például Angliában, azonosítani törekszik. Hol került volna nálunk elő az, hogy most, a tizen­kilenczedik században, mikor Ripon kinevezte­tett India alkirályává, akkor az a nagy világlap azt mondta: hogyan lehet egy katholikust olyan magas helyre kinevezni 1 Mikor volt védelemre szüksége a protestán­soknak? Hiszen az 1791-iki országgyűlés, mint tegnap bőven kifejtette í, minden legkisebb fel­hívás nélkül maga adta meg a vallás- és lelki­ismereti szabadságot azoknak, kik kisebbségben voltak. Ezt a vallásszabadságot a protestáns Poroszország szintén megadja a katholikusoknak. Hogy a protestánsok canoojoga megválto­zott a kor viszonyai szerint — bocsánat! — gyakorlatilag talán még sem egészen ugy van. Mert a mint nekem tudomásom van és talán hivatalosan is tudnám igazolni, a másik részen a dolgok épen ugy történnek, mint a mi ré­szünkön. Azok a feíszólitások, hogy csak azon esetben fogja megáldani az egyház, illetőleg megadni a felmentést mindkét lelkész, ha a jegyes hitelveivel megegyező Ígéretet tesz. Már most mi történik, méltóságos főrendek ? Odajön az egyik és odamegy a másik lelkészhez, mind a kettőnél becsületszavára fogadja, hogy igy, meg ugy fog tenni. Hisz magát azt az Ígéretet tevő jegyest alázom le azzal, hogy egyik igé­retét okvetlenül meg kell neki szegnie. Épen ez okból a szabad megegyezést javaslom. Azt mondta ő méltósága Szász Károly úr, hogy többségben lévén itt a katholicismus, szükséges volt a mostani törvény. Hát Erdély­ben, mely velünk oly szoros összeköttetésben van, hát ottan a protestantismus nincs túl­súlyban? Miként tudott száz éven át megélni a legjobb békességben a két felekezet? Miért? Megegyeztek abban, hogy a szülőknek legyen szabad egyezkedési joga gyermekeik nevelését illetőleg. A mi azt illeti, hogy ez megzavarná a békét a családban, ellenkező nézetben vagyok. Hiszen, hogyha egy vallásban fognak a gyer­mekek neveltetni: akkor csak egy lelkész jut be a családba, de ha két vallásban fognak neveltetni, akkor mind a két lelkész fogja be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom