Főrendiházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–július 20.

Ülésnapok - 1892-9

64 IX. ORSZÁGOS OliíS: nosan uralkodott, reményünk lehet, hogy e kérdést szerencsésen és békében meg fogják oldhatni. (Helyesléseit.) De már arra a térre nem követhetem előttem szólott nagyérdemű Schlauch püspök ő excellentiáját, bár nem tudhatom, mit rejteget lárezájában az igazságügyminister ur... Szilágyi Dezső igazságügyminister : Nem én fogom előterjeszteni. (Dzrültség.) Zichy Antal: •.. ha nem is a minister ur fogja formulázni, hogy egy még nem létező, megnem született javaslat felett kritika gyakoroltassak. Én nem merem ezt megkisérleni, mert ez attól függ, hogy mi lesz benne, mit fognak a paragraphusok mondani. De mindenesetre bizalmatlansággal tölt el az, hogy kétféle matriculák lesznek. Nem tagadhatom, bizonyos egyenlőségi jogérzetbe ütközik, hogy külön anyakönyvek fognak vezettetni a vegyes házasságok esetében s ismét külön anyakönyvek a többiben. Ebben helytelenséget látok s félek, hogy egy szerencsétlen experimentummal több lesz. De bátor vagyok arra utalni, hogy mivel ez állapot ideiglenesnek van elismerve a kormány állal is, biztos kilátás van rá, hogy a polgári anyakönyvnek behozatala által a baj orvosoltatni fog, mintö excelientiája a cultusminister ur magát kifejezte, bizton reméli, hogy ez az intézkedés az, mely minden bajt megszüntet s mely a kibontakozás útját megjelöli; hát ha ez a meggyőződése a törvényjavaslat conceptióiban már készen van és rövid idő múlva keresztül is fogja vinni, akkor mi oka van neki a sérelmes rendeletet addig is fentartani ? Nincs-e több ok arra, hogy inkább bevalljuk ez egyben azt az emberi gyarlóságot, mely tévútra vezetett s hogy a hibát elkövettük, nem akarjuk folytatni? (Helyeslések.) Méltóztassanak megengedni, hogy ha már eddig visszaéltem a ház türelmével, még Deák Ferencznek egy tréfás adomáját elevenítsem fel. Egy systemáról volt ugyanis szó, a melyhez erősen ragaszkodtak, a kik csinálták, de minden ember meg volt róla győződve, hogy hiába ragaszkodnak hozzá, nem tartható az s nem is állott meg. Az öreg Deák azt mondta erre egy alkalommal: Te, ha a mellényedet rosszul gomboltad be, nem az első gombon kezdted, hanem egy másikon, akkor nincs más mód hátra, mint kigombolni a begomboltat is és újra kezdeni ! (Derültség.) Qui perdidit numerum, incipiat iterum. Én részemről igaz lélekkel mondhatom, megnyugvásomat nem a kilátásba helyezett új experimentumban, a polgári anyakönyvben, hanem abban találom, a mit a herezegprimás ő eminentiája oly bölcsen, mérsékelten és határozottan előadott és azért egész szívvel csatlakozom előadásához. (Helyeslések.) Sztáray Antal gr.: Nagyméltóságú eluök ur, méltóságos főrendek! A herezegprimás ur imént előadott nézetéhez csatlakozom és teljes szívvel magamévá teszem. Teszem ezt két szempontból: mint katholikus és mint olyan férfi, ki Magyarországon, nem akarván használni azon hitelvesztett szót, hogy »szabadelvü<, igazi szabadságot akar találni mindenhol, kivált ott, a hol az kezdetét veszi, a szülői jognak csorbítása nélkül. A mi a budgetet illeti, magam részéről nem fogadom azt el. Nem azért teszem ezt, mintha annak szám szerinti tételeiben aggályt találnék, hanem azért, mert ma Julius 4-ikét irunk, s ezen budgetnek már 1891-ben, vagy ez év kezdetén tárgyalás alatt kellett volna lennie; és mert ennek inditó okai nem kívülről jövő nagyobb okok, hanem tisztán a kormányban, a ministeriumban és annak szeszélyeiben fekszenek s ennek következtében jutott oda, hogy az év harmadik negyedében tárgyaljuk a budgetet. A tisztelt kormány a helyett, hogy a mi tekintélyünket, közjogi, állami állásunkat elégségesen hangoztatná, és kivülről-belülről erősítené, azt inkább visszafejlődni hagyja s nem adja meg az országnak azon súlyt, a mely kívánatos arra, hogy szabadságunk és önállóságunk erősebb és tökéletesebb legyen. Ezért én a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom, fentartva magamnak a jogot, hogy annak idején a részletekhez hozzászóljak. (Helyeslés). Ifj. Széchenyi Imre gr.: Méltóságos főrendek! Az idő előrehaladott voltára tekintettel csak röviden kívánom indokolni szavazatomat. Mindjárt kijelentem, hogy a költségvetést átalánosságban a részletes tárgyalás