Főrendiházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–július 20.

Ülésnapok - 1892-11

XI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 9F a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötendő szerződésről szóló törvényjavaslat tárgyában. Gyulai Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Gáll József jegyző : Dessewffy Aurél gr.! Dessewffy Aurél gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Egy kérdést vagyok bátor a jelen törvényjavaslat letárgyalása után a pénzügyminister úrhoz intézni. (Halljuk!) Ha figyelemmel kisértük azokat, a mik Ausztriában épen most ezen törvényjavaslat tárgyalása alkalmával mondattak, lehetetlen, hogy ne tűnt légyen fel előttünk az, hogy mi fog történni az esetre, ha pl. ezen törvényjavaslaton oda át egy vagy más tekintetben módosiíások történnek. Miután nálunk ma már ugy a képviselőház, mint a főrendiház letárgyalta ezen törvényjavaslatot és miután Ausztriában még a képviselőház sem tárgyalta le a jelen érmeszerződést, ennélfogva bátor vagyok kérdezni, hogy mi történik akkor, ha netán az ausztriai törvényhozás egyik factora ezen a törvényjavaslaton módosítani fog? Wekerle Sándor pénzügyminister: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! A törvényjavaslatok közül legfontosabb, természetesen maga az érmetörvény és az ezzel teljesen azouos szerződés E két törvényjavaslat majdnem azonos dispositiókat tartalmaz. Az érmetörvényt a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok képviselőháza már elfogadta és igy suppon álható, hogy a szerződésnek az érme törvény nyel azonos határozmányai szintén el fognak fogadtatni. Egy lényegesebb pont van a szerződésben, a mely természetesen az érmetörvényben megoldásra nem juthat s ez a százalék megosztása, t. i.. hogy a megterhel tetésbeu miként osztozunk. Erre nézve, ámbár valószínűnek nem tartom, de nem tartom kizártnak sem, hogy differáló határozatok hozathatnak. Remélem azonban, hogy differentiák nélkül fog ott is a szerződés elfogadtatni, De a tehermegosztást oly cardinaiis pontnak tartom, hogy részemről egy másnemű százaléknak javaslatba hozását a törvényhozás előtt nem kezdeményezhetném; és ha ezen vitális kérdésben jönnének létre differáló határozatok, akkor én ezen szerződést saját részemről sem fognám a törvényhozásnak elfogadásra ajánlani másként, mint a hogy itt elfogadtatott. Mondom, nem tartom valószínűnek, hogy akkor, midőn ezt az egy kérdést oly cardinalisnak tekintjük, mely nélkül a szerződés megajánlását a magunk részéről sem hoztuk a törvényhozásnak javaslatba; a többi pontokra nézve pedig már az érmetörvény elfogadása által úgyszólván megegyezés jött létre vagy egyforma határozatok hozattak, hogy — mondom — akkor a birodalmi tanácsban képviseli, királyságok és országok törvényhozásában oly változtatások történnének ezeken a javaslatokon, a melyek azoknak törvényerőre emelését meghiusitanák. A mi a méltóságos gróf urnak azon másik kérdését illeti, hogy mi fog történni akkor, ha ezen nem remélt eventuatitas mégis bekövetkeznék, erre nézve, bocsánatot kérek, csak anynyit vagyok bátor válaszul adni, hogy álláspontomat az ilyen eventualitásokkal szemben akkor fognám jelezni, mikor azok bekövetkeznek. Elnök: Nem lévén észrevétel a törvényjavaslat ellen, kimondom határozatképen, hogy a méltóságos főrendek a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötendő szerződésről szóló törvényjavaslatot úgy átalánosságban, mint részleteiben változatlanul elfogadják, miről a képviselőház értesíttetni fog. Következik a közjogi, pénzügyi és közgazdasági bizottság jelentése a rrt. kir. pénzügyminister által az osztrák veretű egy- és kéttallérosok ügyében az országgyűléshez beadott jelentésre hozott képviselőházi határozatról. Gáll József jegyző (olvassa a bizottsági jelentést). Elnök: Ha nincs észrevétel, kimondom határozatképen, hogy a méltóságos főrendek a pénzügyminister úr jelentését tudomásul veszik s a képviselőház 1067. számú határozatához 13*