Főrendiházi napló, 1887. IV. kötet • 1890. október 1–1891. augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-64

46 LXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. lalot az erre vonatkozó módositványnyal a mi felfogásunkhoz közelebb hozni, ezt a magam részéről még a végmegszavazáskor is szívesen el fogom fogadni. A magam részéről különben fentartom tel­jes elhatározási szabadságomat. (Helyeslések.) Csáky Albin gr., vallás- és közoktatás­ügyi minister: Nagyméltóságú "elnök ur, méltóságos főrendek! Méltóztassanak megen­gedni, hogy azok után, a miket e törvény­javaslatra vonatkozólag egé^z átalánosságban elmondani hallottam, a magam részéről össze­foglalva adjam elő azon főbb momentumokat és indokokat, melyek engem a törvényjavaslat előlerjesztésére és ily módon való szövegezésére indítottak, és hogy megmagyarázzam azután részi ereiben is azt, hogy miért épen így s nem máskép szövegeztem a törvényjavaslatot. Midőn ekkép kívánok eljárni s főbb indokaimat ily módon akarom a méltóságos főrendek elé ter­jeszteni, teszem azt oly czélból, hogy alkalma legyen a méltóságos főrendiháznak ezen indo­kaim helyességét megbírálni s hogy másod sorban megítélhesse azt is, hogy e helyeseknek talált indokok a törvényjavaslat szövegében kellőképen kifejezésre jutottak-e ? Ezen átalánosságban tett előterjesztésem után a méltóságos főiendek kegyes engedel­mével még vissza fogok térni egynémely ma hallott észrevételre és felfogásra, a mennyiben az azokra adandó válasz az előbb emiitett átalános magyarázatban benn nem foglaltatnék. Nagy jelentőségű mumentum szerintem méltóságos főrendek, először is az, hogy a magyar torvényhozás a kisdedóvás ügyének törvény által való szabályozásával megelőzte az összes civilizált államokat. Egyetlenegy állam van, a mely a gyermekek óvásáról törvény útján gondoskodott, tudniillik Franeziaország. De mi még Francziaország példáját sem utá­noztuk, még ennek törvényhozási intézkedéseit sem vettük át. Mert Fraucziaországban a kis­dedóvás az elemi oktatással van egybekötve, az úgynevezett école maternelle-ben. Én a magam részéről azonban ezt helyes alkotásnak nem találtam, nem akarván a 3—5 éves gyer­mekek elméjét fárasztani és túlságosan meg­terhelni. Megelőztük tehát méltóságos főrendek a többi államokat. Már most az a kérdés, hogy miért előztük meg őket és indokolt-e, hogy mi meg nem várva más államok példáját, elől megyünk e tekintetben és első sorban mi kez­deményezünk ezen a téren törvényhozási intéz­kedéseket. Ennek igen egyszerű oka van, méltóságos főrendek. A válasz azon szomorú statisztikai adatokban található, melyek évről-évre szemeink elé kerülnek. Egy civilizált államban sem ölt a gyermekhalandóság oly nagy mérveket, mint Magyarországon. Tapasztalásból tudjuk mindnyájan, hogy sehol a világon nem olyan nagy a gyermekek gondozatlan volta— bizonyos osztályokat értve — mint épen nálunk. Ebből kifolyólag gondoskodni kellett arról, hogy e gyermekek kellő gondozásban részesüljenek; mert a gondozatlanság okoz azután mindenféle bajokat, melyeknek csak ugy vehetjük ele­jét, ha a kisdedóvást törvény által biztosítjuk. (Helyeslés.) Hiszen tudva van, hogy az országban évente nagy számmal előforduló tüzesetek nagyrésze a gyermekek gondozatlan voltának tulajdonitható; tudjuk, mennyi mindenféle baj támad abból, hogy a gyermekek kellő felügye­let, kellő felvigyázás alatt nem állanak. Ez volt tehát, méltóságos főrendek, első sorban az, a mi szükségessé tette, hogy tör­vény által gondoskodjunk a gyermekek meg­óvásáról. De van azután még egy másik és szintén nagyon fontosok, méltóságos főrendek és ez ama nyelvi viszonyokban rejlik, melyek a mi hazánkban léteznek. Kétség kívül csak előnyére szolgálhat minden állampolgárnak, ha a magyar nyelvet is elsajátíthatja, ha erre neki alkalmat nyújtunk. A törvényhozás már intéz­kedett az iránt, hogy az elemi iskolákban a magyar nyelv mindenütt taniltassék, a meny­nyiben a magyar nyelv tanítását kötelezővé tette. Elő kell tehát segíteni azt, hogy azok a gyermekek, a kik az elemi iskolába jutnak, már legalább némileg birják a magyar nyel­vet, hogy azt azután annál könnyebben elsajá­títhassák. (Helyeslés.) Nem hátrány az, méltó­ságos főrendek, mely a nemzetiségekre hárul, de előny, melyet nekik a törvényhozás bizto-

Next

/
Oldalképek
Tartalom