Főrendiházi napló, 1887. II. kötet • 1888. október 15–1889. június 17.

Ülésnapok - 1887-34

106 zését megengedték, mi pedig ezt csak azon külföldi sorsjegyekre szorítottuk, melyek a budapesti tőzsdén jegyezve vannak. Időközben még az a szigorítás vált szükségessé, hogy az április 10-éig jegyzett sorsjegyek legyenek felülbélyegezhetők és továbbra is forgalomban tarthatók. Szükségessé vált pedig ez azért, mert különben egyes kisebb czímletü sorsjegyek oly nagy mértékben özönlöttek volna az országba, hogy a felülbélyegzés tartama alatt a törvényjavaslatnak azon eredeti czélja, hogy a játékszenvedélyt, különösen az ily kisebb czímletü sorsjegyek kitiltásával, korlátozzuk, meghiúsult volna. A törvényjavaslat kétségkívül belenyúl a gazdasági viszonyokba is, a mennyiben a sorsjegyeknek, ha nincsenek felülbélyegezve, csak birlalását engedi meg, de a forgalmi képességet azoktól megvonja. Én azonban azt hiszem, hogy a magántulajdonnak ezen korlátozását ellensúlyozza az, hogy a sorsjegyek száma és for galma korlátoztatván, a mint már az eddigtapasztalat is mutatja, azok értékükben lényege, sen emelkednek. Épen azért nem lehet tartani attól, hogy ezen törvényjavaslatnak közgazdasági visszahatása lenne. Ellenkezőleg, fel lehet tételezni, hogy ez a törvényjavaslat a józan közgazdasági követelményeknek egyik előkészítő intézkedése, másrészt előkészítő intézkedése a nagyméltóságú főrendiház kebelében is többször hangoztatott azon kívánalomnak, hogy a lottójövedék meg legyen szüntethető. (Helyeslés.) Ezt a törvényjavaslatot tehát ugy is mint a szükség által indokoltat, ugy is, mint a lottojövedék eltörlésének egyik előfeltételét, elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Elnök! Nem kivan szólani senki sem? Ha nem, a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot általánosságban elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök I Sem átalánosságban, sem a részletek ellen észrevétel nem tétetvén, határozatképen kimondom, hogy az imént felolvasott törvényjavaslatot a méltóságos főrendek elfogadják, miről a képviselőház a szokott módon értesitetni fog. AGOS ÜLÉS. Következik a pénzügyi bizottság jelentése a Magyarország- és Horvát-Szlavonországok között az 1886. évre eszközölt leszámolás megvizsgálásáról hozott képviselőházi határozat iránt. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését). Elnök: Méltóztatnak a méltóságos főrendek a képviselőház által hozott határozathoz hozzájárulni? A kik hozzájárulnak, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek hozzájárulnak a képviselőház határozatához, mely ennélfogva országos határozattá emeltetik. Erről a képviselőház értesíttetni fog. Következik a magyar királyi államvasutak s a budapest-soroksár-harasztii helyi érdekű vasút soroksári állomásait összekötő helyi érdekű vasútvonal engedélyezésére vonatkozó felhatalmazásról szóló törvényjavaslat. Nyáry Jenő b. jegyző (szakaszonkint olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Észrevétel nem tétetvén, kimondom, hogy a főrendiház a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás, Nyáry Jenő b. jegyző (szakaszonkint olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: A törvényjavaslat ellen sem átalánosságban, sem részleteiben észrevétel nem tétetvén, határozatképen kimondom, hogy a méltóságos főrendek által elfogadtatott, miről a képviselőház a szokott módon értesíttetni fog. Következik a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság jelentése a Fiume és Trieszt szabadkikötők területének az osztrák-magyar átalános vámterületbe való beolvasztására nézve az 1887. évi XIV. törvényczikk 2-ik §-ában kitűzött határidőnek elhalasztásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a jelentést). Elnök! Észrevétel nem tétetvén, kimondom, hogy a törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Rudnyánszky József b. jegyző (szakaszonkint olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: A törvényjavaslat ellen sem átalánosságban, sem részleteiben észrevétel nem XXXI V\ ORS2