Főrndiházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–1888. június 21.

Ülésnapok - 1887-14

92 XIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1888. márczius 12-én. VAY MIKLÓS BÁRÓ KORONAŐR ELNÖKLETE ALATT. Tárgyai: Az elhunyt Somssich Pál emléke jegyzőkönyvileg megörökíttetik. A ministerelnök átirata a helyi érdekű vasutakról szóló törvényczikk kiegészítéséről, a Németországgal kötött kereskedelmi egyezményről szóló szentesitett törvény ez ikkek kihirdetéséről. Beöthy Zsigmond a legfebőbb fegyelmi biróság tagja és Vajkay Károly az igazoló bíróság tagja leteszik az esküt. A képviselőház elnöke által átküldött czukoradáról szóló törvényjavaslat a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Tárgyaltatván, elfogadtatnak: A gazdasági bizottság jelentése a főrendi ház nyomtatványainak szállítása iránt kötött szerződés, a főrendi ház tisztviselő és szolgáinak drágasági pótlékának engedélyezése, továbbá az osztrák-magyar monarchia és Románia közt fenforgott határviltongások tárgyában megállapított határvonalakról kötött egyezmény beczikkelyezéséről; a tenger alatti kábelek védelme és a tenger alatti kábelek védelme iránti büntető határozatokról, nemkülönben a kis-üjszállás-dévaványa-gyomai helyi érdekű vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslatok, valamint a budapest-lajosmizsei helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló ministeri jelentés, A kormány részéről jelen vannak: Orczy Béla b., Fabiny Theoftl. (As ülés kezdődik d. e. 11 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzökönyvét Gyulai Pál jegyző ur fogja vezetni, a szólni kívánókat Bánffy György gr. jegyző ur fogja jegyezni. Egyúttal bejelentem, hogye héten Koebmeister Frigyes b. és Wodianer Albert b. fogják a naplót hitelesíteni. Méltóztassanak meghallgatni az utóbbi ülés jegyzőkönyvét. Bánffy György gr. jegyző (olvassa a márczius Jio 10-én tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Méltóságos főrendek ! Elnöki kevésbé kívánatos teendőim közé sorozható azon elhunyt tagtársaink múltja felett, habár röviden is elmélkednem, kikkel munkás napjaim nagy részét évtizedektől fogva minden körülmény között bensőbb viszonyban éltem át, s noha immár tetemesen leapadt ezek száma, mindamellett is szokottnál sűrűbben vétetett a legközelebbi időben ebbeli fájdalmas tisztem igénybe. Mert hiszen, íme, felejthetlen elnökünk kimúlta után alig csukódott még le hőn tisztelt tagtársunk, Ghyczy Kálmán koporsójának szemfedele, már is Somssich Pál ur ő nagyméltóságának, a megyei követek 1848. előtti régi gárdájának ma-holnap utolsó bajnoka, átalánosan meleg részvétünkre teljes jogosultsággal számítható halálának vagyok kötelességszerű hírnöke. Annyival érzékenyebben nyilvánul pedig e veszteség reánk nézve, mentől váratlanabbul ért az bennünket utol. Az üdvözült újból szervezett házunknak kezdettől fogva kinevezett tagja, követésre méltó lelkiismeretes buzgósággal felelt meg ebbeli díszes állása rendeltetésének;