Főrndiházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–1888. június 21.

Ülésnapok - 1887-10

X. ORSZÁGOS ÜLÉS. 57 8-án kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában). Kautz Gyula: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! (Halljuk!) Az imént felolvasott törvényjavaslatra nézve egy rövid észrevételem van. (Halljuk!) Bár nem vagyok hive annak a vámpolitikai irányzatnak, a mely ebben az 1881. évi május 23-án megkötött kereskedelmi szerződésben kifejezésre jut és bár abban a véleményben vagyok, hogy kívánatos volna, hogy a szabad kereskedési politikára, mely mind a monarchiára nézve átalában, mind különösen Magyarországra nézve annyi éven át előnyösnek bizonyult, megint visszatérjünk; az előttünk fekvő törvényjavaslatot mindazonáltal elfogadom, tekintettel különösen arra, hogy a szomszédos hatalmas németbirodalommal egy bizonyos állandósági basist nyújt, vámconflictusok kikerülésére elég módot szolgáltat és bizonyos modus vivendit foglal magában, mely egy időre a két nagy államnak előnyére szolgálhatand. De midőn ezen tiszteletteljes nézetemet kifejezném, nem hallgathatom el abbeli meggyőződésemet sem, hogy részemről óhajtandónak tartanám, ha azon vámpolitikai irányzat ellenében, mely ebben a szerződésben kifejezésre jut és mely Európában az újabb időben, uralomra emelkedett, országok és országok közt majdnem áthághatatlan korlátokat emel és a most uralkodó szomorú közgazdasági depressiónak is jelentékeny részben okozója és mely sem a monarchiának egészében, sem Magyarországnak előnyére nincs, sőt positiv kárára szolgál; mondom, óhajtandónak tartanám, hogy ezen védvámpolitikai irányzattal szemben egy szabadabb kereskedelmi irányzat juthatna ismét érvényre és hogy e tekintetben a mi mélyen tisztelt kormányunk, kezet fogva azon tényezőkkel, kik monarchiánk vámpolitikáját kifelé intézni hivatva vannak, határozottabb lépéseket kísérelne meg arra nézve, hogy különösen a velünk homogénebb közgazdasági területet képező Németországgal szélesebb, terjedelmesebb alapokra fektetett, névszerint tarifaszerződési jeléggel biró egyezményt létesíthetnénk. Talán nem is lehetetlen egészen e különben nehéz feladat megvalósítása, legalább a FŐRENDI NAPLÓ 1887—92. I. KÖTET. politikai logika minden szabálya szerint fel vagyok jogosítva erre a feltevésre, tekintettel különösen azon szoros politikai és nemzetközi szövetségi viszonyra, melybe a legújabb időben a hatalmas német birodalommal jutottunk és mely talán ez irányban is előkészítő alapot szolgáltathat arra, hogy a vámpolitikai rendszer szabadelvűbb és hazánk érdekeinek is megfelelőbb alapra íektettessék. Részemről a tövényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Ha senki sem kivan többé szólni, kijelentem, hogy a törvényjavaslat átalánosságban el fogadtatik. Rudnyánszky József báró jegyző (pontonkint olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Ha senkinek sincs észrevétele, kérem, méltóztassanak felállással jelezni, hogy a törvényjavaslatot ugy átalánosságban, mint részleteiben méltóztatnak elfogadni. (Megtörténik.) A törvényjavaslat ugy átalánosságban, mint részleteiben el van fogadva s erről a képviselőház értesíttetni fog. Következik a Budapesten felállítandó fegyver- és lőszergyárnak adandó állami kedvezményekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Hollán Ernő: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Azon kedvezményeken kívül, melyek a főváros területén létesítendő fegyvergyárnak nyújtandók volnának, az előttünk fekvő törvényjavaslat implicite egy másik fontos kérdésre is kiterjed, a mennyiben ezen előterjesztésből az tűnik ki, hogy a honvédgyalogság ugyanazon lőfegyverrel fog elláttatni, mely a közös hadseregnél rendszeresítve lett. E kérdés a legújabb időkig különféle szempontból ítéltetett meg, magában a képviselőházban a javaslat bizonyos fentartások mellett fogadtatott el. Legyen szabad azért, mielőtt szavazatommal annak elfogadásához járulnék, nézeteimet a fegyvernek qualitásai felett rövid néhány szóval kifejtenem. Midőn a Mannlicher-rendszerű fegyver a delegatióban először szóba jött, annak technikai becsét és gyakorlati használhatóságát illetőlegmár akkor nagyon eltérők voltak a nézetek, akér-