Főrndiházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–1888. június 21.

Ülésnapok - 1887-9

IX. ORSZÁGOS ÜLÉS. m Méltóztatott felhozni az analógiát az állat­egészségügyi és a jelen egészségügyi törvény között. Ez analógia nem áll és, szerintem, a felvilágosítás nem megnyugtató, mert fájdalom­mal tapasztaljuk, hogy a nép sokszor barmát többre becsüli, mint családja tagjait és mint saját drága személyét. Fájdalom, az állam is igy tesz a hadseregnél, hol a lovat többre be­esüli, mint az embert. Ha valaki maga magát nem gyógyíttatja, az az ő dolga; hanem arra, hogy marháját gondozza, vigyázzon rá, hogy valami marhavész ki ne üssön rajta, beavat­kozása van a községnek, a szomszédnak és az államnak is. Az tehát nem az ő kénye-kedvé­től függ, hogy hivjon-e állatorvost, vagy ne, hanem kötelessége minden gyanús eset beáll­tával a járási orvoshoz folyamodni. És akkor áll be az az eset, a mire nézve aggályomat már előbb kifejeztem, hogy az illető orvos, helyzetével visszaélve, a szegény ember tudat­lanságát a maga előnyére szerfelett kiaknáz­hatja. Én tehát azt hiszem, hogy ártani semmit sem árthat, mert ha nem látja a minister szükségét annak, hogy ily rendeletet kiadjon, nem ad ki; ellenben ha az illető helyi ható­ságok netáni figyelmeztetésére és azokkal egyetértőleg a tapasztalat azt mutatná, hogy szüksége beáll, zsinórmértékül szabályrendeletet kibocsátani, akkor a ministernek a lehetőség erre meg van adva. Van szerencsém tehát mődositványomat a méltóságos főrendi háznak elfogadás végett be­nyújtani. Budnyánszky József báró jegyző (ol­vassa a módosüványt). >A 129. §., helyesebben a 120. §.utánúj szakaszként teendő: »Egyesek irányában az állatorvosi gyógykezelési díjakat a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister, az illető törvényhatóság meghallgatásával, szabályrende­let utján állapítja meg.« Tisza Kálmán ministerelnök: Nagy­méltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Meg­vallom, azt hiszem, hogy ö méltósága talán némileg félremagyarázza ezt a törvényjavas­latot, mert a községi orvosokra nézve megvan a községek egyezkedése, a hol kiköthetik minden FŐRENDI NAPLÓ. 1887-—92. I. KÖTET. egyes esetben a díjat, épen ugy, mint az emberi egészségügyi törvényben. De itt a ma­gán orvosokról van szó. Már bocsánatot kérek, annyira beleavatkoznia a kormánynak, hogy a magán orvosnak meg legyen szabva, hogy mily feltételek mellett gyakorolhatja az ő diplomával és hosszú tanulmánynyal megszerzett praxisát, mégis túlmenne mindazon, a mit eddig a ma­gyar törvényhozás igy beavatkozólag tett. Én tehát kérem, méltóztassanak a szöveget ugy a mint van, elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Ha senki sem kivan szólni, sza­vazás előtt még egyszer fel fog olvastatni az indítvány. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa ag indítványt). Elnök: A kik az indítványt elfogadják méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A több­ség nem fogadja el. Következik a 130. §. Zichy Béla gr. jegyző (olvassa 13. §-t). Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa) .­A 130. §. h) pontban világosság szempontjából sállatk helyett: >állat egészségügyi? szó hasz­nálandó. A k) pont első sorában lévő e szók >min­den előfordulód irályi szempontból a szövegből kihagyandók; és a második bekezdésben e szó helyett >ügyet« ezen szók: ^minden mozzanatot* a szövegbe felveendők; úgyszintén nagyobb határozottság kedvéért az utolsó bekezdés vég­pontjában >vármegyei« helyett ;»törvényható­sági* elnevezés használandó. Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogad­juk!) Elfogad tátik. Zichy Béla gr. jegyző (olvassa a 131. §-t) : Rudnyánszky József b.jegyző (olvassa): A 131. §. e) pontja ekkép volna szövegezendő: >e) járása területén rendelkezik és eljár mind­azon ügyekben* stb. következnék az eredeti szöveg. Elnök: Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom