Főrndiházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–1888. június 21.

Ülésnapok - 1887-9

IX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 45 hogy marha-passus szükséges minden állatra nézve. Ez az én csekély felfogásom szerint a logikai rend ellen van és ezzel nem segítjük az embereket arra, hogy hozzá szokjanak a logikai gondolkodáshoz. Véleményem szerint előbb kell megmondani az átalános szabályokat s azután azt, hogy bizonyos esetekben ilyen vagy olyan passus szükséges. A másik, a mit megpendíteni akarok, a gyakorlati életben bir némi fontossággal. Sehol sincs a törvényben intézkedés arra nézve, hogy az állatorvosok gyógykezelési díjai esetleg szabályrendeletileg megállapittassanak, hanem egyszerűen a felek szabad egyezkedésére van bízva a dolog. Tudom én, hogy nagyon illiberaiis dolog az a limitatio, hanem a practicabilitas szerintem még fontosabb ilyen dolgokban. És én e megnyugtatást köszönettel fogadom ; de azt tartom, hogy ebből lehet olyan eset, midőn e miatt az illető állatorvosok visszaélhetnek állásukkal és a szegény népet adandó esetben megsarczolhatják. Már most a törvényjavaslatban az mondatik, hogy ha nem fognak egyezkedhetni, akkor a bíróság itél. De a bíróság hogyan Ítéljen, a mikor semmiféle cynosurája nincsen. En tehát azt hiszem, semmit sem ártana az ügynek, a népnek pedig, melynek javára történnék, igen nagy biztosítékot nyújtana az, ha nem kötelezőleg, de legalább permissive a minister felhatalmazlatnék arra, hogy ott, a hot szüksége mutatkozik, az illető helyhatóságok megkérdezésével a gyógykezelési díjak iránt szabályrendeletet kiadhasson. Én most azért szólaltam fel, mert a kérdést elég fontosnak tartom arra, hogy itt a kormány figyelmét erre nyilvánosan felhívjam. Ha a méltóságos főrendek is elég fontosnak találnák, és ha a ház bizottsága által javaslatba hozott többi módositványnyal, melyek talán elfogadtatnak, visszamegy a képviselőházhoz, feltéve, hogy ott is appretiáltatik az eszme, még mindig elég idő lesz arra, hogy egy külön szakaszban formuláztatván, a logikai rend következményeinek elég tétethessék. Ezen átalános észrevételeket a méltósá-'" gos főrendek kegyes figyelmébe ajánlván, a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Sztáray Antal gróf: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! Ugyanazon észrevételeket kívántam megtenni a díjazásokra vonatkozólag, melyeket az előttem szólott főrendi tag ur elmondott. A törvényjavaslatban ugyanis az mondatik, névszerint a 127. §-ban, hogy nagyobb terjedelmű állattenyésztésnél több községet kör-állatorvosok tartására nézve a törvényhatóság szabályrendelet által kötelezhet. Ha tehát tartják az állatorvost, azt díjazni is kötelesek és ez által az illető községekre nem csekély teher rovatván, méltányos és igazságos az, hogy a díjak a lehető legkevesebb megterheltetéssel járjanak. Ez volt az egyik, a mit megjegyezni kívántam. Második megjegyzésem az, hogy a javaslat a 160. §-ban azt mondja: >A jelen törvény életbeléptetése idejének meghatározásával és végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi, továbbá a belügyi és a közmunka- és közlekedésügyi minister bizaük meg«. A 117. §-ban az mondatik, hogy állatorvosi gyakorlatra csak azok jogosíttatnak, a kik a pesti állatorvosi tanintézet oklevelével ellátva vannak. Ha mi addig várunk méltóságos főrendek, e törvénynyel, míg valamennyi nagy községnek és körnek elegendő kitanult állatorvosa lesz, nem tudom mikor fog a törvény életbelépni. S talán lehetne más tekintetben könnyebbséget tenni. Van az országban számos gyógykovács, ki praxisával hatásos kört tudott magának szerezni. Ezeknek az állatorvosi qualificatió elnyerését meg lehetne könnyíteni. E tekintetben kívánnék tehát felvilágosítást. Matlekovits Sándor államtitkár: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Az átalános vita keretében tulajdonkép a részletekre nézve tétettek megjegyzések; legyen tehát nekem is szabad a részletekről szólnom. Zichy Antal főrendi tag ur észrevételt tett ä törvényjavaslat illogikája ellen, a mennyiben t. i; az ő nézete szerint először á 6. §-ban