Főrndiházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–1888. június 21.

Ülésnapok - 1887-6

VI. ORSZÁGOS ÜLÉS. m tán Wekerle Sándor államtitkár ur fogja megadni. Rudnyánszky József báró jegyző (ol­vassa a jelentést). Elnök: Ha nincs senki, ki szólam kivan, kijelentem, hogy a törvényjavaslat átalánosság­ban elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József báró jegyző (ol­vassa a törvényjavaslat csimét és egyes szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A kik a törvényjavaslatot átalá­nosságban és részleteiben elfogadják, méltóz­tassanak ezt felállással jelezni. (Megtörténik.) A törvényjavaslat ugy átalánosságban, mint rész­leteiben elfogadtatott és erről a képviselőház szokott módon értesíttetni fog. Következik a közjogi és törvénykezési, — valamint pénzügyi egyesitett bizottság jelentése, a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és törvényesített szabályok némely határozatainak módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Nyáry Jenő báró jegyző (olvassa a je­lentést). Zichy Nándor gróf: Nagyméltóságú el­nök ur, méltóságos főrendek! A méltóságos fő­rendeknek és ugy hiszem, saját magamnak is már a múlt ülés folyamában tanúsított eljárása elég biztosítékot nyújt az iránt, hogy jelen financiális helyzetünkben mi azon segédeszkö­zöket, melyeket a kormánynak e helyzetből való szerencsés kibontakozás és helyzetünk javítása érdekében megadni lehet, szűkkeblűén mérle­gelni nem óhajtjuk. A jelen alkalommal is ugyanezen irány fogja vezérelni felszólalásomat és a részletek iránti megjegyzéseimet. A bé­lyegre ennek következtében megjegyzést sem teszek, azonban a bizottság jelentésének elveit már átalánosságban sem vallhatom magaménak. Én oly könnyedén való elbánást azon elvvel, mely az öröklési jogban a törvényes öröklés által körüliratik s a vagyon átruházásában könnyebbséget biztosit, oly könnyedén való el­bánást, mondom, minőben ez ügy a jelentés­ben részesül, részemről nem helyeselhetek. Ez oly kímélet, a melyet minden pénzügyi törvény­hozás mindig fennen hangoztatott s melyet a családok és azok vagyonának fennállásának biz­tosítása és megőrzése minden törvényhozás előtt nagyfontosságúvá tesz. Kétszeres fon­tosságú pedig ez hazai körülményeink között, melyek a családi vagyonnak deterioratióját és gyakran kritikus helyzetét idézik elő, mi gyak­ran sok családnak tönkrejutását eszközli, s helyzetünknek, nemzetiségünknek fennállását úgy­szólván csaknem fenyegetni látszik. Ezért kivá­lólag erre fogok a részleteknél módosítást be­nyújtani és azt előre is a méltóságos főrendek kegyes figyelmébe ajánlom. A másik szempont, mely előttem szintén nagyfontosságú, az illeték egyenértékre vonat­kozó része a törvényjavaslatnak. Szerintem az illeték-egyenértéket nem lehet azon átalános mértékek szerint mérlegelni, a melyek átalában az illeték magasságának vagy csekélységének megszabására nézve irányadók, a minthogy eddig sem történt az ezen elvek szerint. Áll ugyan az, hogy elvileg az illetékegyenérték nem egyéb, mint azon vagyonok részéről való retributiója az államkincstárnak, a melyek különben az örökösödés vagy vagyon-átrúházás következ­tében illetéket nem fizetnének, minthogy holt kézben vannak. Azonban azon mértéket, mi e tekintet által követeltetik, az e részben kisza­bott adó már rég meghaladta, és lehet mon­dani, hogy azon pontig emeltetett ezen illeték­egyenérték, melyben az ma az adóztatás kere_ tében elviselhető és ezen vagyonok ez által megróhatónak látszanak. Ez egész átalánosságban azon szempont, a miért ezen törvényjavaslatnak erre vonat­kozó részei ellen is kifogást tenni és arra mó­dositványt benyújtani szándékozom. Azért voltam bátor már az átalános tár­gyalás alkalmával ezen nézeteket jelezni, mert azokat oly fontosaknak tartom, hogy a meny­nyiben az ezekre vonatkozó módositványaim által nem sikerülne orvoslást találnom, e törvény­javaslatot a végmegszavazáskor elfogadni nem fognám. A törvényjavaslatot tehát a részletes tárgyalás alapjául elfogadom, de annak vég­leges elfogadására nézve fentartom magamnak elhatározásomat. Somssich Pál: Nagyméltóságú elnök, mél­tóságos főrendek! Én semminemű adókat, an­nál kevésbbé adóemeléseket vagy új adókat

Next

/
Oldalképek
Tartalom