Főrndiházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–1888. június 21.

Ülésnapok - 1887-18

136 XVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. A vasutaknak és kivált a biztosított vasutaknak ügye az egymást követő törvényes intézkedések által eredeti álláspontjából némi­leg kiforgattatott. A biztosított vasutak termé­szete igen egyszerű és abból áll, hogy ezek létesítése érdekében az állam az ezek létesí­tésére szükséges összegeknek bizonyos kamat­jövedeloiet biztosított és innen veszi ezen biz­tosítás elnevezését is. Történt ez természete­sen azon feltevésben, hogy ezen pályák az idő folyamában nagyobb jövedelmeket is fognak hozni és hogy igy a beléjök ruházott össze­gek a beruházások kamatait és törlesztését meghaladó jövedelmeket fognak hozni. Á mi vasúti ügyünk az ország érdekeinek minden­esetre jelentékeny előmozdításával azonban nem ugy intéztetett el, hogy akár az állam által épített és kezelt, akár a kamatbiztositás­sal épített vasutak azon kamatokat meghaladó Összegeket tudnának jövedelemkép felmutatni, a melyek eredetdeg szemügyre vétettek és nekik biztosíttattak ; sőt ellenkezőleg mind az állam által épített, mind pedig a biztosított vasutak a forgalom igényei, az előhaladott technika s az ország honvédelmi igényei kö­vetkeztében jelentékeny és tetemes beruházá­sokat igényeltek, melyekre nézve az állam­kincstár által előlegek adattak, vagy a magán­társulatok által kölcsönök vétettek, vagy maga az állam a forgalomnak élénkítésére újabb kölcsönök által kénytelenittetett e részben for­galmi tőkéjét és erejét jelentékenyen sza­porítani. Mindezek ellen lényeges ellenvetést tenni nem is lehet, mert úgyszólván közgazdasági hala­dásunk és nagy állami érdekeink követelték ezeket és ugyanezen szempontból vagyunk kénytelenek jelenleg is ezen jelentékeny össze­geket újabban megajántani, melyek e törvény­javaslat által igénybe fognak vétetni. Áll az is, hogy ezen törvényjavaslat által maga részint oly összegeknek jön újabban birtokába, a melyeket előlegezni volt kényte­len és azokat saját vasúti szükségletei fedezé­sére fordíthatja, részint pedig oly előlegek hárittatnak át e kölcsönre, melyeket különben az államkincstár e vasutaknak okvetlenül meg­adni kénytelen volna. Azt azonban méltóságos főrendek, hogy ez ne volna magának az államnak terhe, hogy ez nem az államnak kölcsöne, csak egy bizo­nyos feltevéssel lehet igazolni, ugyanis az által, hogy mindazon beruházások, melyek e törvényjavaslatban czéloztatnak, az itt meg­ajánlott összegeknek ellenértékét képezik és majdan az államnak e kölcsönök visszatérítése egyenértékül fog szolgálni. Azon remény, hogy e kölcsönök magok azon társulatok által meg­téríttethessenek, melyeknek érdekében felvétet­nek, vagy hogy az államvasutak rövid idő folyama alatt szaporított jövedelmek által ma­goknak e beruházásoknak kamatozó törleszté­sére képesittetnek: merész feltevés volna, melyet részemről el nem fogadhatok. Talán egyik oka annak, hogy jelen alkalommal szót kértem az, hogy az e részben létezhető hibás feltevéseket magamról elhárítsam, mert a bi­zottság jelentését azon értelemben irtam alá, melylyel az bir, de a melyet ezen felszólalá­sommal még határozottabban kiemelni köte­lességemnek tartottam. És midőn újabban is hangsúlyozom, hogy a pályáknak súlyos körül­ményeink között a honvédelem érdekében is biztosítandó akadálytalan használhatósága ez összegeket megköveteli; másrészt nem hang­súlyozhatom eléggé, hogy midőn az állami élet az állam polgáraira az önfentartás és saját értékök kellő érvényesítése érdekében jelentékeny és súlyos terheket ró, akkor a kor­mánynak elengedhetetlen kötelessége tartózkodni mindattól, a mi nem múlhatatlanul szükséges és a mi talán csak azért ajánlható, mert jobb és nem azért, mert szükséges s tartózkodni mindattól, a mi inkább fényűzés, külsőség, tüntetés, mint­sem valódi követelmény. De egyszersmind kö­telességévé válik a közlekedésügyi ministernek, hogy a vasúti ügyek kezelésében a tariffa-ügy is a kellő ellenőrzés utján a vasutaknak a közgazdaság érdekében való minél hatályosabb kizsákmányolását biztosítsa és átalában az ország minden részében a gazdasági fejlődést tartsa szem előtt. Ezek megjegyzése után magam is a tör­vényjavaslatnak átalában és részleteiben valé elfogadását ajánlom. (Helyeslés.) Baross Gábor, közmunka- és közieke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom