Főrndiházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–1888. június 21.

Ülésnapok - 1887-16

120 XVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. igéret, mely a valóságnak még sem fog megfelelni. Tudniillik Triestből Alexandriába lesz évenkint 52 járat, tehát hetenkint egy-egy; Fiúméból és Alexandriába és vissza pedig évenként csak 12 járat lesz, tehát hónaponkint csak egy. Már pedig a kereskedés olyan, hogy a hol rendesen és sűrűn nem történhetik a rakodás stfa., ott a részvét nem nagy lesz. Egyébiránt bizonyosan olyanok még a mi viszonyaink, hogy nem igen követelhetjük, hogy Fiuméből Alexandriába csak fél annyi járatunk is legyen, mint a mennyi van Triestből Alexandriába. De van még egy más ok is. T. i. az ut Fiuméből Alexandriába és vissza 71 mértfölddel kisebb, mint Triestből Alexandriába és vissza és a tarifák mégis egyenlők lesznek Fiuméből Alexandriába és vissza és Triesztből Alexandriába és vissza; a mi természetesen azt fogja eredményezni, hogy igen kevés kereskedő fog árujával Fiúméba menni, holott miután Triestben hetenként rakodik hajó, amott pedig csak minden hónapban, Triestbe sokan fogják árúikat tengeri útra indítani. S a mi még több: Triestből nyáron a hajó óránként 11 és fél mértföldet tesz, Fiuméből Alexandriába pedig csak 10 mértföldet óránként; tehát mind a mellett, hogy Fiúméból Alexandriába az ut 72 mértfölddel rövidebb, mégis egy egész nap és 11 órával tovább fog tartani a járat, mint Triestből. Már most méltóztassanak meggondolni, hogy a kereskedésben stime is money«, az idő pénz s igy minden kereskedő, tudva, hogy ha Triestből egy egész vagy csak egy fél nappal előbb érkezik Alexandriába, mint Fiuméből, bizonyosan nem megy Fiúméba árújával, hanem Triestbe. Tehát azon igéret, a mely e javaslatban foglaltatik, hogy a fiume-alexandriai vonal nagyon elő fogja mozdítani a magyar kereskedést, szerintem illusio. Hanem nekem még más aggodalmam is van. En attól tartok, hogy a hatalmas Lloyd gőzhajózási vállalat a mi >Adriat vállalatunkat tönkre fogja tenni. Azt mondja a javaslat első czikke: »az új, a mellékletben elő nem so- f rolt időközi járatok életbe léptetése azon vo- 1 nalakon, melyeken a cs. k. vagy a magyar f . királyi kormány egy más vállalatnak időközi I járatait segélyezi, a külügyministerium jóváí hagyásától függi, azaz a Lloyd vállalatnak nem I lesz joga új járatokat kezdeni és eszközölni azon vonalakon, a hol a magyar kormány állal segélyezett járatok már vannak. Azt mondja ugyan a jelenlés, hogy gondoskodva van arról, >hogy az ország és Fiume forgalmi és kereskedelmi igényei nagyobb mérvben nyerjenek kielégítést s hogy a külön állami segélyben részesülő más vállalatok el ne nyomassanak*, mintegy ezen feltétel alatt elfogadja a bizottság s ajánlja nekünk is a szerződés elfogadását. S ezen föltétel alatt én is kész volnék elfogadni, de minthogy sehol az egész javaslatban legkisebb említés sem tétetik arról, hogy a Lloyd a mi »Adria« vállalatunkat csakugyan nem akarja agyonnyomni, ennélfogva én elfogadni nem merem. Tudjuk mindnyájan, hogy a bécsi kormány már is szerződött azon társulattal és roppant segélyt igért neki minden járatért Brasiliába, €

tehát oda, a hová a mi »Adriánk«-nak sikerült magának nagy fáradtsággal utat nyitni. Nagyon tartok tehát attól, hogy ezen sokkal több pénzzel segélyezett járatok, ha még a tarifa is lejebb fog szállíttatni, nagy kárára lesznek az >Adria« vállalatnak, sőt azt talán meg is szüntethetik. Miulhogy pedig mi már sok milliót fordítottunk a fiumei kikötőre és mivel ez az egyedüli kapuja a mi kereskedelmünknek, azért igen óhajtom, hogy az »Adria< vállalat fennálljon és boldoguljon. Hogyha tehát némi biztosítást kaphatnék arra nézve, hogy az a hatalmas Lloyd társulat nem fogja agyonnyomni a mi »Adria« társulatunkat, akkor ezen hitben kész vagyok elfogadni a törvényjavaslatot. (Helyeslés.) Elnök: Van-e a méltóságos főrendek közül valakinek észrevétele? Zichy Henrik gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Én a Lloyd gőzhajózási társulattal kötött postai és hajózási szerződést elfogadom. Sokat lehetne vitatkozni arról, hogy vájjon mi elönyösebb: egy hatalmas nagy társulattal szerződésre lépni, mely mintegy monopóliumot gyakorol, minduntalan éreztetve túlságos befolyását; vagy több kisebb