Főrendiházi napló, 1884. III. kötet • 1886. szeptember 18–1887. május 16.
Ülésnapok - 1884-51_új
88 LI. ORSZÁGOS ÜLÉS. lefektetve azon elv, hogy ugy a magyar, mint az osztrák eredetű termékek és iparczikkek a két ország közt egymás ellenében ne részesüljenek kevésbbé kedvező elbánásban, hanem ugy az egyiknek, mint a másiknak egyenlő forgalmi szabadság nyújtassák. Ha az előttem szólt főrendi házi tag méltóztatik emlékezni azon esetre, midőn néhány évvel ezelőtt az osztrák kormány bizonyos forgalmi politikai intézkedése folytán a marha-forgalom kérdésessé vált Ausztria és Magyarország között, midőn forgalmi politikai szempontokból megnehezíteni kívánták állataink bevitelét a bécsi piaczra, akkor a magyar kormány fellépése nyomán az osztrák kormánynak ezen intézkedése megszüntettetett, mert a kereskedelmi és vámszövetségi törvény alapján azon eljárás nem volt helyes. Jövőre is kötelességének tartandja a magyar kormány őrködni ezen jog felett és valahányszor a törvény alapján fog eljárni, mindig meg fogja e tekintetben őrizhetni Magyarország termelőinek érdekeit. Azon két incidens, melyre az előttem szólt főrendi házi tag rámutatni méltóztatott, tudniillik az: a társadalmi mozgalom, mely Csehországban a magyar lisztnek és kenyértermékeknek kizárására megindult, a mi intézkedésünk alól menekül az által, mert az az osztrák kormány hozzájárulása nélkül történik és mert egy tisztán társadalmi mozgalomra oda át az itteni kormánynak épen ugy nem lehet befolyása, mint a hogy a nálunk keletkezett társadalmi mozgalomba az osztrák kormánynak soha sem lehet beleszólása. A mi pedig azt a városi taxát illeti, melyet Bécsben az oda bevitt vágómarhára vetnek, erre megjegyzem, hogy az nem tisztán a magyar származású állatokra vettetik ki, hanem kivettetik egyaránt az osztrák eredetűekre is. Miután tehát a paritás fennáll, a kormánynak nincs oka azon díj kivetése ellen felszólalni, a városnak pedig jogában van a marhavásári költségeket ép ugy az osztrák eredetű, mint a magyarországi állatokra kivetett taxa alakjában megvenni. Ezeket voltam bátor rectificatióképen felhozni és ismételve kijelentem, hogy a magyar kormány nem fogja elmulasztani az alkalmat, a hazai érdekekkel találkozik, azzal a szükséges hogy ott, a hol esetleg ellentétes intézkedésekkel szemben hatályosan fellépjen és lépéseket megtegye. (Helyeslés.) • Elnök; Ha nincs, a ki tárgyhoz kivánna szólani, méltóztassanak azok, a kik a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, ezt felállással jelezni. (Megtörténik.) E szerint határozatképen kimondom, hogy a törvényjavaslat átalánosságban a részletes vita alapjául elfogadtatott. Rudnyánszky József báró jegyző' (olvassa a törvényjavaslat czírnét és I. czikkét). E czikkre nézve a bizottság a következő módosításokat hozza javaslatba, nevezetesen: a törvényjavaslat I. czikke első bekezdése után 1-ső pontként: >1. a VIII. czikk 9. pontjában >művészeti és tudományos « szók helyett: >művészeti, tudományos és ipari* — teendő. Az I. czikk 1., 2. és 3. pontjai természetszerűleg 2., 3. és 4. sorszámot nyernének. Elnök: Ha nincs észrevétel, a bizottság módosítása elfogadtatik. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a II. czikk 1. számát). Erre nézve a bizottság azon módosítást ajánlja, hogy a II. czikk IV. osztály, Jegyzet a 20 számhoz, >. . . frt 25 kr.c helyett >1 frt 50 kr.« teendő. Elnök; Ha nincs észrevétel, a bizottság módositása elfogadtatik. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a ÍJ. czikk 2. számtól a 67. számig, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 67. és 68. számot). Itt a bizottság a következő módosítást ajánlja: A 67. pontból e szó : >tisztított*, a 68. pontból ezen szavak: >nem tisztított paraffin (paraffin-pikkelyek, paraffin-vaj és effélék)* kihagyatnak. Elnök: Ha nincs észrevétel, a bizottság módositása elfogadtatik. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a TI. czikk 69—118. számokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 119. számot). A 119. számnál a bizottságnak következő módositványa van:
