Főrendiházi napló, 1884. III. kötet • 1886. szeptember 18–1887. május 16.

Ülésnapok - 1884-50_új

L. ORSZÁGOS ÜLÉS. 81 pontja ekkép szól: >A felek előzetesen felszólittatván a kibékülésre, ők azt el nem fogadták.* így tehát a segédek s igy Batthyány Elemér grőf is mindenesetre megtette azt a kötelességet, hogy békés utón kísérletté meg az ügy elintézését. Ennélfogva újólag is ajánlva ezen körülményt a nagyméltóságú főrendi ház becses figyelmébe, kérem, hogy annak értelmében méltóztassék határozatát kimondani. (Helyeslések.) Majthényi László báró: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! Egy alkotmányos államban minden polgárnak, legyen annak bármily foglalkozása, joga van ahhoz, hogy esetleg alaptalan vádaskodások által ne hátrányoltassék. Azt, a ki a törvényhozás fontos functiójával van felruházva, egy még fontosabb jog veszi oltalom alá, tudniillik a mentelmi jog, a mely, szerintem, nem kiváltság, és a mennyiben kiváltság, csak annyiban az, a menynyiben kiváltságnak tekinthető magának egy törvényhozónak állása. Nem is, a mint némelyek állítják, az elmúlt időknek, talán a rendi alkotmánynak egy elavult maradványa ez a jog, mert hiszen a méltóságos főrendek közül kétségkívül mindenki ismervén a mai civilisált és alkotmányos világ intézményeit, igen jól fogják tudni, hogy a mentelmi jog gondozása a világ minden parlamentjének hatásköréhez tartozik és hozzátehetem, hogy a mentelmi jog kezelése ma sokkal fontosabbnak tekintetik, mint hajdan és soha a parlamentek saját tagjaik mentelmi joga felett féltékenyebben nem őrködtek, mint épen ma. A mi saját hazai viszonyainkat illeti a méltóságos főrendek előtt ép ugy tudva van azon eljárás, a melyet a nagyméltóságú főrendi ház a mentelmi kérdésekben követ; tudva van tehát az is, hogy az ily kérdésekben hozott határozatok semmiféle elvi jelentőséget nem tartalmaznak, minden oly előző praecedens tehát, a melyre egyes esetekben határozatot lehetne alapítani, hiányzik — és épen ez igazolja, nézetem szerint, azt, hogy a méltóságos főrendek minden mentelmi esetet önmagában önállónak kívántak tekinteni és minden egyes eset elbírálásánál fentartani kívánták magoknak, a mint fenn is tartották, elhatározásuk teljes szabadságát. És FŐRENDI NAPLÓ. 1884—87. III. KÖTET. [ ugy hiszem, semmi sem illustrálja inkább ezen felfogás alapos voltát, mint a méltóságos főrendek egykori — és tán hozzátehetem — feledhetetlen elnökének nyilatkozata, ki az 1876. évi február 5-én tartott ülésben a következőket monda: >Vannak esetek, midőn a törvény a főrendi házat bírói funcüókkal felruházza és akkor az egyes főrendi házi tagok igenis, mint bírák, de a mentelmi ügyek körül, mint esküdtek szerepelnek. Minden parlamenti ház a mentelmi kérdésben, mint nagy jury határoz és annak egyes tagjai, mint esküdtek szavaznak, határoznak keblök suggallatát követve korlátlanul, minden indokolás nélkül és szavazatukért senkinek sem felelősek, csak saját maguknak és a közvéleménynek." Én részemről, méltóságos főrendek, egészen ezen álláspontra helyezkedem és miután az imént Cziráky Béla gróf által felolvasott jegyzőkönyvből kétséget kizáróan kitűnik az, hogy az emiitett párbajnál közreműködött segédek: köztük tehát Batthyány Elemér gróf is kísérletet tettek arra, hogy a párbajt megakadályozzák és hogy helyette erkölcsi elégtétel szereztessék; miután a büntető törvénykönyv 300-ik §-a kimondja, hogy: >A párviadalnál jelen volt tanuk és orvosok, továbbá az előbbi szakasz eseteinek kivételével (ha a megállapított szabályokat az illető megszegte) azon segédek, kik a párviadalt megakadályozni törekedtek, nem büntettetnek*, miután végül meggyőződésem szerint, ha azon okmány, a melyet Cziráky Béla gróf felolvasott, a közvádló, vagy a vizsgáló biró előtt ismeretes, nem szorgalmaztatott volna a mentelmi jog felfüggesztése, sőt tán azon feltevésemben sem tévedek, hogy ha az a mentelmi bizottság előtt is ismeretes lesz vala, a bizottság határozata és illetőleg javaslata is másképen hangzott volna, Mindezekből kiindulva, arra kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak a mentelmi bizottság javaslatától eltérőleg elhatározni, hogy a fennforgó esetben a mentelmi jog felfüggesztését indokoltnaknemtalálják és ennélfogva Batthyány Elemér gróf mentelmi jogát nem függesztik fel (Helyeslés.) Schlauch Lörincz szatmári püspök: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! 11