Főrendiházi napló, 1884. III. kötet • 1886. szeptember 18–1887. május 16.
Ülésnapok - 1884-48_új
74 XLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. példáját követni és nem fejtegetem hosszasan az egyetemi alap jogi természetét, mert ez nincs napirenden és e kérdés a budget-tárgyal ásnál átalában soha sem fog tisztába hozatni. A mi ez alapoknak tisztán katholikus természetű részét illeti, jól tudjuk, hogy ezek alig képesek a theologiai facultas költségeit fedezni. A Mária Terézia-féle alapítványra vonatkozólag csak azt említem, hogy Mária Terézia egyes megszüntetett apátságok és jezsuita-rend javaiból képezte ezen alapot; de a jezsuita jószágokkal másként is rendelkezett, a menynyiben azoknak egy részét donatioképen egyeseknek adományozta. Az alapitó-levélben pedig Mária Terézia mindig csak az universitas litterarumról beszél. Egyébiránt, mondom, e kérdés további fejtegetésébe nem bocsátkozván — mert ez nagyon felesleges volna — egyszerűen bátorkodom újra ismételni azt, a mit már 15-ször mondottam e nagyon tisztelt házban, hogy a budapesti tudományos egyetem az 1848-iki törvény szerint országos intézet és a jelen budget-törvény is bizonyítja, hogy ezen intézetnek felekezeti jellege nem lehet. Én nem akarom a multat a jelenkor mértékével mérni; de Pázmány, a nagy férfiú, semel pro semper 100,000 frtot adományozott ennek az egyetemnek, az államkincstár pedig minden esztendőben 400,000 frtnál többet fordit az egyetem költségeinek fedezésére. Nem számítottam fel az egyetemi épületek és intézetekbe fektetett tökének kamatait, a melyek bizonyosan felmennek évenkínt két háromszázezer forintra. Nem bocsátkozván tehát az alap jogi természetének fejtegetésébe, ismétlem, hogy a mi felfogásunk szerint, hogy az 1848-iki törvény és a budget-törvény szerint a budapesti egyetem országos intézet, mely nem bir felekezeti jelleggel. (Helyeslés.) Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a VIII. fejezet 3. és 4. czímét, továbbá a IX. és X. fejeseteket és a B) átmeneti bevételek alatti 1—3. czímeket, valamint a törvényjavaslat4—7. szakaszait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Az lS87-ik évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat végig tárgyaltatván, felkérem a méltóságos főrendeket, hogy azok, a kik azt átalánosságban és részleteiben elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek elfogadják, e szerint ezt határozatképen kimondom. Erről a képviselőház szokott módon értesíttetni fog. Következik a napirend második tárgya: A vasúti és gőzhajózási szállítás használatának megadóztatásáról szóló 1875: XX. törvényczikk némely határozmányainak módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ifj. Széchényi Imre gróf jegyző (olvassa a bizottság jelen'ését). Elnök: Ha átalánosságban senki sem kivan szólani, határozat képen kimondom, hogy a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadták. Következik a részletes tárgyalás. Ifj. Széchényi Imre gróf jegyző' (olvassa a törvényjavaslat egyes szakaszait). Elnök : A törvényjavaslat ellen észrevétel sem átalánosságban, sem a részleteknél nem tétetvén, azt a méltóságos főrendi ház által elfogadottnak nyilvánítom, miről a képviselőház szokott módon értesíttetni fog. Következik most a napirend harmadik tárgya: az 1885. évi budapesti országos átalános kiállítás pénzhiányánakfedezéséről szóló törvényjavaslat. Gyulai Pál jegyző (olvassa a bizottsági jelentést). Elnök: Kivan-e valaki átalánosságbanhozzá szólani? Ha nem, kimondom határozatkép, hogy a törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Gyulai Pál jegyző (ohassa az első' és második szakaszt, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Következik a 3. §., melyet a pénzügyi bizottság javasol beigtatni. Gyulai Pál jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság által javasolt 3-ik §-t). >3. §. A megszavazott kiadások zárszámadásilag igazolandók lesznek.* Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Következik a régi 3-ik, most 4-ik §.
