Főrendiházi napló, 1884. III. kötet • 1886. szeptember 18–1887. május 16.

Ülésnapok - 1884-47_új

XLVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 55 valóban rendezni akarja, más utón nem fog haladhatni és más valamely, a világ előtt ismeretlen arcanumot kormányunk sem fog felfedezhetni. Ha továbbá is azon utón haladva, melyet eddig követtünk, gyors és komoly elhatározással nem teszszük meg azokat, a miket jelezni bátor voltam, állami pénztárunk fizetésképtelensége elkerülhetlen lesz. Világos jelensége ennek többek közt az is, hogy mindamellett, hogy költségvetéseink hiányai minden évben megfelelő kölcsönökkel teljesen fedeztettek, 1885. év május 31-töl a múlt 1886. év június 6-ig és igy egy év alatt, kétszer voltunk már kénytelenek az állampénztár hiányzó készleteit újabb kölcsönökkel kiegészíteni; egyszer a vasutak, vasművek, állami gyárak forgó tökéje beszerzésének czíme alatt 18 millió forinttal, másszor a múlt évekből származó pénztári hiányo fedezésének czíme alatt 20 millió forinttal és a most ismét hiányozni kezdő pénztári készlet kiegészítésére megint 18 millió frtnyi kölcsön beszerzése terveztetik. Ha Magyarország állami fizetésképtelensége a mitől Isten óvjon meg, valaha bekövetkeznék az azzal együtt járó, a polgárok magán érdekeibe mélyen bevágó, kiszámíthatatlan károkon hátrányokon bonyodalmakon kívül állami önállóságunk is, mely pénzügyünk rendezettsége nélkül fenn nem tartható — veszélyesen meg lesz ingatva — és pénzügyeiket helyes számítás nélkül kezelő, de ezen utón szomszédaiknak és hitelezőiknek önző gyámsága alá is került más országoknak, Egyptomnak és Törökországnak szemünk előtt álló példája szerint, össze is roskadhat, de nem dicsőségesen a csatatéren, hanem pénzügyi calamitások dísztelen súlya alatt. Mindamellett azonban, hogy pénzügyünket ily komolynak és veszélyesnek tartom, kétségbeejtőnek és orvosolhatatlannak azt egyátalában nem vélem. Erős hitem, hogy azon erélyes eszközök felhasználásával, a melyeket más államok is használtak hasonló esetekben, pénzügyünk gyökeresen rendezhető lesz. A mit kétségbeejtőnek tartok, csak az, hogy kormányunk nem bir kellő érzékkel pénzügyünk iránt, nem bír tudatával a veszélynek, mely fenyeget s a helyett, hogy megelőzésére erélyes eszközökkel lépne föl, részint kisszerű, részint kétes kivihetőségű tervezgetésekkel, a korábbiakhoz egészen hasonló mostani költségvetésének tanúsítása szerint csaknem gond nélkül halad tovább az ösvényen, a mely a romlásra vezet. Mindazon államokban, a melyek pénzügye erélyes, az ország polgárainak magán érdekeit legközelebbről érintő és azért rendszerint nagy visszatetszéssel és ellenkezéssel találkozó eszközök által rendeztetett, mindig a kormány lépett föl a hazaszeretet azon magaslatára, a mely által vezéreltetve, népszerűségének koczkáztatásával, állásának veszélyeztetésével maga indítványozta a czélravezető javaslatokat, a melyeket bárhol és nálunk is kellően előkészítve, sikerrel csak a kormány inditványozhat. Nem teszek le a reményről, hogy kormányunk átlátva valahára eddigi pénzügyi politikájának tarthatatlanságát és más országok kormányainak példáját követve, áttér azon útra, mely pénzügyünk rendezésére nézve egyedül czélra vezető. Különben mindamellett, hogy minden gyanún fölül álló hazafiságáról tökéletesen meg vagyok győződve, azt kellene mondanom, hogy nem öntudatosan ugyan, hanem tényleg Magyarország államiságának megrontásán működik. Mindezek után, miket adandó szavazatom indokolására bátor voltam elmondani, ideje már, hogy szavazatomat is fejezzem ki. Én elismerem, hogy azon rövid idő alatt, a mely ezen országgyűlés tanácskozásainak még nyitva áll, azon nagyfontosságú tárgyakkal szemben, melyek ez országgyűlés alatt okvetlenül el. intézendők, mindazon törvényhozási intézkedéseket, melyek pénzügyünk kielégítő rendezésére megkívántatnak, megalkotni alig lehetséges; de az lehetséges, hogy a takarékosságot, melyet évek óta hangoztatunk, de egyszer sem követtünk, ne Ígérjük ismét a jövőre, hanem vegyük foganatba azonnal. Lehetséges, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat az abban fog. lalt számos nem okvetlenülszükségesmemhalaszthatlan kiadások törlésével ugy átalakittassék,hogy ha egyéb nem lehetséges, legalább az állami bevételeink és kiadásaink közti egyensúly hiánya