Főrendiházi napló, 1884. III. kötet • 1886. szeptember 18–1887. május 16.
Ülésnapok - 1884-44_új
XLIV ORSZ sanak felállani. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek elfogadják. Következik a Németalfölddel az árúvédjegyek ótalma tárgyában 1886. évi szeptember 3-án kötött egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. Gyulai Pál jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök; Ha a törvényjavaslatot felolvasottnak méltóztatnak venni ? (Felolvasottnak veszszükt) és senki sem kivan szót emelni, kijelentem, hogy a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Gyulai Pál jegyző (szakaszonként olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Felkérem a méltóságos főrendek közül azokat, kik e törvényjavaslatot átalánosságban és részleteiben elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek elfogadják. Következik a Braziliával az árúvédjegyek ótalma tárgyában 1886. évi augusztus hó 28-án kötött egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök: A törvényjavaslatot, azt hiszem, méltóztatnak felolvasottnak tekinteni. Ha nincs észrevétel,kimondom, hogy a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és egyes czikkeit, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Kérem, méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot átalánosságban és részleteiben elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek a törvényjavaslatot elfogadták. Következik a főrendi ház állandó pénzügyi bizottságának jelentése az igazságügyi m. kir. ministeriumnak a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium részére Budapesten épülő államépületben való elhelyezéséről és a több költség fedezésére szükséges póthitelről szóló törvényjavaslat tárgyában. FŐRENDI NAPLÓ. 1884—87. III. KÖTET. GOS ÜLÉS. 25 Gyulai Pál jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését). Elnök: A törvényjavaslatot, azt hiszem, felolvasottnak méltóztatnak tekinteni. Következik az átalános tárgyalás. Szlávy József koronaőr : Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Nem igen szoktam eddig a méltóságos főrendeknek felszólalásommal alkalmatlankodni; de ezúttal, midőn a törvényjavaslat ellen szándékozom szavazatomat adni, minthogy érzem a főrendi ház határozatának horderejét, azon — elismerem nem valószínű esetre, ha a főrendi ház tagjainak többsége szavazatát ellenkező irányban adná, érzem szükségét annak is, hogy ezúttal szólási jogommal éljek és bármi röviden kifejtsem nézetemet, mely engem arra indit, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot el ne fogadjam. Előre bocsátom, hogy én a ministereknek a törvényekhez való ragaszkodási kötelességét nem értelmezem olyan szigorúan és mereven, hogy soha semmi körülmény közt, semmi szín alatt attól eltérniök ne lehessen. Képzelek körülményeket, a melyek között a törvények végrehajtása a ministerre nézve lehetetlenné válik és a melyek sürgős intézkedéseket tesznek szükségesekké a törvény mellőzésével, a mely intézkedések elhalasztása az országra nézve talán tetemes károkkal járna. Igen, de ha e körülmények a minister hibájából eredtek, ha e sürgősség nem olyan, hogy előlegesen a törvényhozás beleegyezését és jóváhagyását ki ne kérhesse, akkor ezen eset elő nem állhat. Ilyennek tartom én a fenforgót, midőn a minister a hozott törvénytől lényegesen eltérve, egy oly épületet létesített, a melynek költségei jóval túlhaladják a neki megszavazott összeget a nélkül, hogy erre nézve előlegesen a törvényhozás beleegyezését kikérte volna. Érveimet a törvényjavaslat elvetésére leginkább azon indokolásból merítem, a melyet a minister ur, a törvényjavaslattal együtt, ennek támogatására előterjesztett. Ezen indokolásban a minister ur a következőket mondja: >Azon okok közül, melyek az eredeti költségvetési előirányzat betartását lehetetlenné tették, legyen szabad mindenekelőtt fölemlítenem, hogy az új 4