Főrendiházi napló, 1884. III. kötet • 1886. szeptember 18–1887. május 16.
Ülésnapok - 1884-55_új
LV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 127 Meg kell még említenem, méltóságos főrendek, a sok, nagyrészben fontos törvények között, melyek ez országgyűlés alatt alkottattak, azon nem jelentéktelen hiteleket, melyek megszavaztattak abból a czélból, hogy a múlt terhei fedeztessenek és a rend a pénztári kezelésben is helyreállíttassák és fentartassék. Kétségtelenül első lépés ez, méltóságos főrendek és elkerülhetetlen kelléke pénzügyi állapotaink rendezésének; de az idült bajnak orvoslása a jövőnek képezi még feladatát. Nagy és nehéz, nem is rögtönözhető, de azért nem megoldhatatlan feladat, mely a kormány és nemzet részéről a bajnak komoly felismeré séi, szilárd elhatározást és következetességet, mindenek felett pedig önmérsékletet és önmegiagadást igényel. Önmérsékletet azon követelésekre nézve, melyeket az állammal szemben támasztunk ; önmegtagadást és erőfeszítést azon áldozatok mértékére nézve, a melyeket az elvitázhatatlan szükséggel szemben kifejteni kötelességünk lesz. Ha a nemzet egyeteme át lesz hatva az állapotoknak komoly voltától; ha a kormány határozott tervvel birand és iránynyal és ezen irányt következetes szigorral követendi, megválasztva az időt és módokat; ha kivált szívós erővel birand ellentállni a túlkövetelményeknek: „remélni lehet, hogy elkerültetnek azon túlköltekezések, melyek a bajnak okozói és fokozói és hogy az áldozatok, a melyek elkerülhetetlenek: egy, bár anyagi hátrányokkal küzdő, de erkölcsi erejében meg nem tört nemzedék jövőjét fogják megoltalmazni. (Élénk helyeslés.) Midőn e szerint méltóságos főrendek, hálát adva az isteni gondviselésnek, hogy megtartva a békét, bennünket nagyobb veszélyektől megóvott, a jövőbe vetett bizalommal, de nem minden gond nélkül fejezzük be ez utolsó tanácskozásunkat: felkérem a méltóságos főrendeket (elnök és a főrendek felállanak), hogy velem azon imaszerű óhajtásban egyesüljenek, hogy az egek ura áldja meg szeretett hazánkat, áldja népünk munkáját és hazafias törekvéseit és áldja meg mindenek felett alkotmányunk hű őrét, boldogságunk buzgó előmozdítóját, Felséges urankat, koronás királyunkat és fenséges családját! (Élénk hosszas éljenzés.) Haynald Lajos bibornok-érsek: Nagyméltóságú főrendi ház! Lelkesedéssel fogadták a nagyméltóságú ház t. tagjai azon gyönyörű felszólalást, mely az elnöki magaslatról hangzott le hozzánk. Tudom, hogy érzetek keletkeztek szivükben, melyek kifejezésre törnek. Miután pedig senki más nem kelt fel mindazok közül, kik nálam hivatottabbak lettek volna tolmácsolni azokat: engedjék meg, hogy én szólaljak fel, és forduljak azon férfiúhoz, ki üdvözletével szónoklata elején hozzánk fordult. Fordulok hozzá, hogy nemcsak tiszteletünket fejezzük ki kimagasló személye iránt, hanem hálánkat is tanácskozásaink bölcs vezetéseért. Ö ugyan megemlité, hogy betegeskedése miatt csak ritkán jelenhetvén meg köztünk, elnöki teendőit gyakran nem végezhette. De az nem csökkenti hálánk érzetét; köszönettel tartozunk neki, nemcsak a megjelenésekor irántunk tanúsított szívességéért és működésünk tapintatos vezetéseért, hanem a még távollétében is előttünk ragyogtatott magasztos hazafiúi erényeiért, melyekre ha csak gondoltunk, láttuk az utat, melyen járva, Fölséges fejedelmünknek, kedves hazánknak és nemzetünknek a legnagyobb szolgálatokat tehetjük. Gondolom, mindnyájuk érzetét fejezem ki, midőn ily értelemben köszönetet mondok neki. (Éljenzés.) Megemlítette ő beszédében azon törvényjavaslatok sorát, melyek leginkább kimagasodnak ezen országgyűlési ülésszakunk határozatai közül. Legyen szabad nekem is, az ő példáját követve, visszaemlékeznem azokra, a mik történtek. A ki az utolsó országgyűlési ülésszak menetét és főbb jelenségeit figyelemmel kisérte, nem zárkózhatik el az ezen időszakban hozott azon törvények nagy jelentőségének felismerésétől, melyek az országgyűlés szerkezetére és tartamára vonatkoznak, úgymint a melyek egyike az ő excellentiája által is méltányolva felemlített főrendi házi reformot, másika pedig az országgyűlés tartamának 3 évről 5 évre való meghosszabbítását tárgyazza. Mind a két törvény legnemesb szándékkal initiáltatott s hozatott Felséges urunk és a nemzet törvényhozó akaratának hozzájárulásával.
