Főrendiházi napló, 1884. III. kötet • 1886. szeptember 18–1887. május 16.

Ülésnapok - 1884-53_új

LIII. 0ESZÁG03 ÜLÉS. 1Í3 nyekkel hasonlittatik össze, a zárszámadás nem fog elkészülni azon időre, melyben az országgyűlésen a folyó évi költségvetésnek megállapítása megkezdetett. Ezen nézetben részemről nem osztozom. Olaszországban a kezelési év márezius 30-án szűnik meg. A költségvetés megállapítása november hóban kezdődik meg és ezen nem egészen öt hónap alatt, az előző évi zárszámadás már készen van és a törvényhozás rendelkezésére áll. Annyival inkább tartom ezt lehetségesnek nálunk, mert a költségvetésnek egyenesen a tényleges eredményekkel való összehasonlítása, ha ez összehasonlításnál a múlt évi hátralékok, a folyó évre engedélyezett összegektől következetesen megkülönböztettetnek és külön kezeltetnek, munkakímélettel jár, mert a kezelésnek kedvező vagy kedvezőtlen eredménye, a költségvetésnek a tényleges eredményekkel való összehasonlítása által czímenként és rovatonként már ugy a hátralékokra, mint a folyó évre engedélyezett összegekre nézve számszerűleg megállapítva lévén, nálunk a számok véghetetlen halmazaj a sok füzetet elfoglaló részletezések feleslegessé válnak és csak a túlkiadások indokolása marad fenn, mely a mint eddig külön megtörtént, ugy ezentúl is igy megtörténhetik. Egyátalában nem kételkedem tehát azon, hogy a számvevőszék azon idő alatt, mely jelenleg e czélra rendelkezésre áll, az előző évi zárszámadást azon idő alatt, midőn az országgyűlés megkezdi a folyó évi költségvetés megállapítását, ha akarja, mindenesetre bevégezheti. Engedje még meg a nagyméltóságú ház, hogy még csak egy tárgyról, azon főelvről szóljak, mely nézetem szerint a számvevőszék számviteli rendszerének kiindulási pontját és főalapját képezi. Az állíttatik tudniillik, hogy a ministerek csak a folyó évbeli bevételek és utalványozott kiadásokért tétethetnek felelősekké. Ily átaíánosságban ezen nézetet nem fogadhatom el. Megengedem ugyan, hogy ha valamely vállalat a zárszámadás előző évében, jelenleg 1885-ben befejeztetett, arra a felmentés megadatott, ezen vállalat s az arra vonatkozó előírások és utalványozások többé kérdés alá nem vétethetnek. Megengedem azt is, ha valamely vállalat a zárszámadási év alatt kezdődik meg FŐRENDI NAPLÓ 1884—87. III. KÖTET. és abban be is fejeztetik végleg, csak az azon év folyama alatt történt előírásokról és utalványozásokról lehet szó. De egészen máskép áll a dolog, ha valamely vállalat több év lefolyása alatt foganatosittatik s a zárszámadási folyó évben fejeztetik végleg be, mert az, hogy ezen vállalat miképen foganatosíttatott, csak annak végleges befejezésénél ítélhető meg. Ezen végleges befejezésre pedig befolyással vannak a ministereknek nemcsak a folyó évben tett előírásai s utalványozásai, hanem a múlt években tettek is, s azért nézetem szerint a ministerek ezen alkalommal összes előírásaikért és utalványozásaikért felelősséggel tartoznak. A legkülönösebb azonban, nagyméltóságú ház, az, hogy a számvevőszék fenhangon hirdeti azon elvet, hogy a ministerek csak a folyó évben tett előírásaikért és utalványozásaikért számoltathatnak meg, de ezen elvet saját zárszámadásában nem követi, azzal ellenkezőleg cselekszik; mert a zárszámadás első, vagyis átalános részében a ministereket csakugyan magokért az azon évben tett előírásokért és utalványozásokért számoltatja meg és teszi felelőssé, de ugyanazon zárszámadás másik részében a részletezésekben megszámoltatja és felelőssé teszi a ministereket nemcsak a folyó évben tett előírásokért és utalványozásokért, hanem a múlt évek hátralékaiért is és igy az összes tényleges eredményért, mert a mint különvéleményem indokolásában bővebben kifejtettem és sajnálatomra ismételni kénytelen vagyok, az úgynevezett részletezésekben első sorban a múlt évi zárszámadásokból átvett activ és passiv hátralékok soroltatnak fel. Az activ hátralékok hozzáadatnak a folyó év alatt történt előírásokhoz és utalványozásokhoz, a passiv hátralékok azokból levonatnak és az eképen alakult egészen új összeg hasonlittatik össze a tényleges eredménynyel és ennek alapján mondatik meg, hogy czímenként és rovatonként az illető ministeriumok javára vagy terhére a jövő zárszámadásban milyen activ és passiv hátralékok lesznek felveendők. Ha a hátralékokból és a folyó évben tett utalványozásokból alakult új összegnél tényleg kevesebb adatik ki, a különbözet, mint activ hátralék vitetik át a következő évi zárszámadásokba; 15