Főrendiházi napló, 1884. III. kötet • 1886. szeptember 18–1887. május 16.
Ülésnapok - 1884-53_új
108 LIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. tartásnak megzavarása nélkül teljesíteni lehes- • sen azokat. De épen, hogy ezen ezélnak megfelelhessenek, szükséges, hogy mindig meglegyenek, ha pedig ezt akarjuk — pedig ezt akarni kell — szükséges hogy e készleteket akkor, midőn ily tetemesen apadnakkiegészítsük, És épen azért, én nem azt mondom és nem azt, ígérem az indokolásban sem, hogy soha többé pénztári készletek kiegészítésére nem lesz szükség; de igenis azon nézetemnek adtam és adok kifejezést, hogy ha ismétlem, akár a jövedelmek visszamaradása, akár el nem háríthatott rendkívüli költségek miatt a pénztári készletek apadnak, azok bejelentetvén egyidejűleg a költségvetés előterjesztésével, azon alkalommal történjék kiegészitésökről gondoskodás, ugy, hogy addig, mig költségvetésünkben oly szükségletünk van, a melyet kölcsönnel vagyunk kénytelenek fedezni, azon kölcsönön kivül, mely a költségvetés tárgyalása alkalmából szavazta tik meg, ne kelljen időközben más kölcsönök iránt felhatalmazást kérni és más kölcsönt kötni. Ennek megjegyzése után ismételve kérem a javaslat elfogadását. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Ha a tárgyhoz szólni senki sem kíván, kérem, méltóztassanak azok, a kik a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes vita alapjául elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A törvényjavaslat átalánosságban elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 1. §4). Somssich Pál: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Igen természetes, mivel átalánosságban nem fogadtam el a törvény javaslatot, hogy annak első szakaszát sem fogadhatom el; de ha már a méltóságos főrendek elfogadták a törvényjavaslatot, igen kérném, méltóztassanak hozzátenni az első szakaszhoz ezen szavakat: >minden innen jövőre vonbató következtetés nélkük. Én ugyanis részemről nem érthetek egyet ö excellentiájának, a ministerelnök urnak azon nézetével, hogy ilyen kiegészítések időről időre előfordulhatnak és hogy ennélfogva jövőre is tartani kell azoktól. Mert én azt hiszem, hogy rendezett háztartásnál azon pénzeknek, a melyek valamely czélra meg vannak szavazva, érintetlenül meg kell mindig lenniök. Oly esetekben pedig, midőn a kormány valamely pénzkészlet felett rendelkezni kíván, erre mindig a törvényhozás előleges engedelme szükséges. És annyiban mondtam és állítom én, hogy törvényellenes volt az eljárás, mert az ily pénzeket, melyeknek más rendeltetésök van, más czélra használni csak a törvényhozás engedelmével és előzetes tudtával szabad. Azt pedig, hogy erről a törvényhozásnak előleges tudomása lett volna, tagadom; mert tudomást az országgyűlés magának nem közvetve a zárszámadásokból vagy az előterjesztésekből, hanem csakis egyenes jelentésből és engedélykérés által szerezhet. Ezt tartom én az alkotmányosság egyik garantiájának és ezen garantiát látom a követett eljárásban megsértve. Nem fogadtam el a törvényjavaslatot átalánosságban és azért tartanám szükségesnek hozzátenni az elfogadott törvényjavaslat 1. §-ához e szavakat: >minden innen jövőre követvonható keztetés nélkül*. Tisza Kálmán ministerelnök, mint pénzügyminister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Azokra, a mikre már nyilatkoztam, nem kívánok érdemileg visszatérni, de mégis fel kell szólalnom, mert vagy én fejeztem ki magamat nagyon érthetetlenül, vagy ő excellentiája nem volt szives meghallgatni azt, a mit mondottam. Én ugyanis azt hiszem, hogy semmiféle háztartás mellett nincsen a világon sehol kizárva az, hogy egyes jövedelmek hátramaradnak, vagy egyes rendkívüli kiadások történnek. Ezeket már most fedezni kell; fedezni miből? A pénztári készletekből. Ha tehát akarjuk, hogy e készletek mindig meglegyenek, azoknak kiegészítéséről gondoskodni kell és a legcorrectebb eljárás csakis az lehet, hogy a költségvetés alkalmával kimutattatván az, a mi nem volt fedezhető az előirányzott fedezetből, mert az nem folyt be, annak beszerzéséről gondoskodás történjék, hogy a készlet ismét meglegyen. Ő excellentiája az előttem szólott főrendi tag ur is ismeri bizonyosan más államok házI tartását is; de én másutt is, régi, évtizedek