Főrendiházi napló, 1884. III. kötet • 1886. szeptember 18–1887. május 16.

Ülésnapok - 1884-52_új

LIL ORSZÁGOS ÜLÉS. 9 a a hol lehet és a hol nagyobb érdekek rövidítése nélkül eszközölhető gyümölcsöztetését teljes joggal veheti igénybe. Mint kereseti társaság tehát ezen az alapon felhasználja igenis azt, hogy nemes érczalapjának, de mint mondtam, csak egy hetedrészét fordítja külföldi váltók escomptirozására vagy vásárlására. Ha abból a szempontból méltóztatott volna ő nagyméltósága kiindulni, hogy az által a bank jegyeinek jósága és soliditása veszélyeztetik, a mennyiben az illető érczváltók talán nem elég biztosítékot nyújtók: akkor azt kell felelnem, hogy az eddigi tapasztalatok szerint, miután a bank a külföldi váltók elfogadásában a legnagyobb soliditással és scrupulositással jár el, csak első rangú európai házak váltóit escomptirozza, még eddig soha sem vesztett semmit és így jegyeinek biztossági alapja semmikép sem gyengült. Nem is említve, hogy ez egész rendszabálynak jelentősége a kényszerfolyam megszűntével szintén megszűnik! Hogyha tehát az előttünk fekvő törvényjavaslat ellenében erősebb kifogást emelni nem lehet, bátran merem mondani, hogy ha a nagyméltóságú főrendi ház az előttünk fekvő törvényjavaslatot megszavazza, csak azt teszi, a mi a fenforgó viszonyok közt helyes és indokolt és bizonyosan semmi olyat, a mi akár a bank eljárásának soliditását, akár az állam irányábani tartozásait csak legkisebb mértékben is érintené vagy csorbítaná. Somssich Pál: Csak azt kívánom megjegyezni szavaim félreértése következtében, hogy én nem azt mondtam, hogy az az egyedüli ok, a mit felhoztam, de előzetesen azokra utaltam, a miket annak idején e törvényjavaslat ellen érvelésképen hosszasan kifejtettem s azt mondtam, hogy azokon felül a váltók ilyforma felhasználása is ily ok a törvényjavaslat ellen. T. barátom továbbá rám fogja, mintha én azt mondtam volna, hogy ezek a váltók nem jók. Eszemben sem volt ezt mondani. En azt mondtam, hogy ám vegye meg a bank ezeket a váltókat; de hogy ezek az érczfedezetet pótolják és kétszeres fedezetet képezzenek, azt nem tartom helyesnek. Zichy Nándor gróf: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Csak igen rövid időre veszem igénybe becses figyelmöket. Mindenekelőtt néhány szóval akarok ezen voltaképen, legalább részben inkább elméleti discussiőhoz járulni a váltófedezet kérdését illetőleg. Én azt gondolom, hogy egy jegybank magában véve a maga stockja előállítását illetőleg összeköttetésbe hozza a pénzjegyek forgalmát az érczpénzalappal s ennek minden érintése substitutiók által — akár legyenek azok váltók, akár más természetű substitutiói az érczkészletnek — minden esetre igen megfontolandó, a mi mellett azonban a mi körülményeink közt igen sok harczol s főleg az, hogy a mi valutánk helyreállítására a jelen körülmények közt annál kevésbé gondolhatunk, minlhogy annak alapföltételei gazdasági és pénzügyi helyzetünknek oly gyökeres javítását igénylik, melynek elérésére törekszünk ugyan, de melyhez még hosszú ut vezet. Hogy ezen ut meghaladása felette kívánatos, azt én a legkevésbé vonom kétségbe, mert mióta alkotmányos jogaink gyakorlatában vagyunk, én voltam talán az első és a ki a tőlem kitelhető legnagyobb hatályossággal iparkodtam érvényt szerezni azon nézetnek, hogy egészséges közgazdászati alapok és közárú-forgalomnak érvényesítése hazánkban a világárúforgalomban veszélyek nélkül csakis a valuta helyreállítása mellett lesz azon terjedelemben és eredménynyel foganatosítható, melyre törekednünk kell. Én részemről e tekintetben némelyeket kívánatosaknak láttam volna, a miket ez alkalommal késő szorgalmazni s a miknek a nagyméltóságú ministeriummal szemközt barátaimmal együtt egy alkalommal voltunk bátrak kifejezést is adni; de minél sajátságosabb és kivételesebb átalában mostani valutaris helyzetünk és pénzforgalmunk természete, annál sürgősebb, hogy a hitel és az országos pénzforgalmon sarkalló pénzintézetek állapota a lehető legnagyobb alapossággal és figyelemmel tárgyaltassék, annál szükségesebb, hogy ezek létköre és ténykedése egészséges alapokra legyen fektetve és én ez alkalommal csak arra szorítkozom, hogy a pénzügyministeriumot kezelő ministerelnök ur figyelmét ezen irányban különösen újabban is felhívjam, valamint