Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.
Ülésnapok - 1884-19_új
XIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 57 nak kell lennie, hogy a hatalmak egyetértésével J oly tartós solutio jöjjön létre, a mily tartós ott és azon viszonyok között egyátalában lehetséges. De midőn épen ezen módozatok felett Európa hatalmai tanácskoznak, azt hiszem, hogy a méltóságos főrendi ház igazat fog nekem abban adni, hogy ez irányban, ezen helyről nyilai kőzni nem lehet. {Helyeslés.) Kérem épen azért, méltóztassék e rövid felszólalásomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Andrássy Gyula gróf: A mint előbbi nyilatkozatomból is világosan kitűnik, nekem nern volt szándékom a kormánynak ez interpellatio által bármi zavart okozni es ez által a keleti kérdést itt napirendre hozni, hanem különösen az ellen akartam magamat megóvni, hogy netalán utólag legyek kénytelen egy bevégzett ténynyel szemben critieát gyakorolni. Ámbár nem tartom teljesen indokoltnak a mostani viszonyok közt a nyert választ, mindamellett jogosítva érzem magamat azon reményre, hogy a legközelebbi időben egy positiv, határozott eszmével fogunk megismerkedni, a melyet a kormány megvalósítani szándékozik. És miután, a mint mondám, semmi zavart csinálni nem akarok, a kérdésnek ?tt napirendre tűzését és tárgyalását a magam részéről sem kivánom: a választ ebben az értelemben tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, méltóságos főrendek, kijelenthetem, hogy a mínisterelnök ur ő excellentiájának ezen válasza tudomásul vétetik és igy most áttérhetünk a napirendre, tudniillik az 1885. évi VIÍ. törvényczikk 27. §-ának alapján kiküldött országos bízottság jelentésére. Azt hiszem, magát a jelentést méltóztatnak felolvasottnak tekinteni, (Helyeslés) ennélfogva következik az átalános tárgyalás. Méltóztassanak tehát a jelentéshez átalá nosságban hozzászólni. Maithényi László báró: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! (Halljuk!) Az országos határozat azon keretben mozog, melyet a főrendi ház szervezetének módosításáról szóló törvény kijelöl, javaslata tört nyomon jár, a traditió alapján áll, mely a főrendi ház újjá, szervezésének vezéreszméjét képezte. (Helyeslés.) A mi benne lényeg, nem új, mint az országos | bizottságok alakítása; a mi változott, részben az eddigi szabályok és gyakorlat szellemében való pótlása a hézagoknak, mint azon határozmány, hogy az ülésszakban tárgyalatlanul maradt ügyek* a másik ház által a következő ülésszakban újabb üzenet nélkül tárgyalhatók legyenek s az együttes üléseknek megtartása s azokban előfordulható szavazás szabályozása, részben tisztán alakiságokra vonatkozik, mint az egyedüli jelentékenyebb változás, mely a házak közötti érintkezésnek az üzenetek átvételét illető módosítását érinti s meiynek czélja azon törekvés, hogy a főrendi ház tagjai törvényhozási jogosultságának gyakorlása kiegészíttessék s az érdekeltséget zsibbasztó, úgynevezett receptionalis, pusztán alaki joggal foglalkozó ülések tartása lehetőleg mellőztessék. Ezeknél fogva s miután a főrendi ház az országos bizottságban képviselve volt, a határozati javaslat hozzájárulásául készültnek tekinthető, azt átaláoosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Elnök: Ha senki sem kivan szólni, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a méltóságos főrendek az országos bizottság határozati javaslatát átalánosságbau a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Az egyes pontokat Rudnyánszky József báró jegyző ur fogja olvasni, a ki egyszersmind az országos bizottság által tett módosításokat az illető pontoknál jelezni fogja. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a határozati javaslat 1. és 2. §-ait, a 'melyek, észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassao 3. §-t). A most felolvasott 3. §-ban a képviselőház két módosítást tett. Az első módosítás vonatkozik a d) pontra, és pedig annak második bekezdésére. A mint méltóztatnak látni itt azon alapelv van lefektetve, hogy névszerinti szavazást kérhet mindenkor, összesen annyi tag, a hányat a névszerinti szavazás kérésére, a két ház házszabályai külön-külön megszabnak, a képviselőház ahhoz hozzájárult. De az országos bizottság munkálatában a jelenleg érvényben levő házszabályok alapján jelezve van számszerűleg is, hogy névszerinti szavazást 30 tag kérhet, miután e részben a képviselőház ház 9* \
