Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.
Ülésnapok - 1884-30_új
16'8 XXX. ORSZÁGOS ÜLÉS megyék és városok nem ellentétesei a felelős kormányzási rendszernek, sőt inkább ennek kiegészítő részét képezik. Ezek szerint tehát alaposan indokolhatnám azt, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot átalánosságban sem frgadhatom el, mert a törvényjavaslat, úgy a mint az most előttünk van, azt, mit elvben elismer,, a megyék atonomiáját, azaz helyhatósági önkormányzatát;, azt alkalmazásban nemcsak korlátozza és túlságosan megszorítja, de a fö- j léjök állítandó, tólök egészen független, nekik I bem felelős főispáni hatalmi körnek kiterjesztésével majdnem egészen megsemmisíti, a mit. pedig a szabad választásokra nézve egyik kézzel megad, ázt másik kezével vissza is veszi, midőn az 1872-iki kijelölési rendszert nemcsak fentartja, hanem az egész választási korszakra kiterjedhető helyettesítések, voltaképen kinevezések jogával is felruházza a főispánokat. Ezen ellentétet, mely az elfogadni látszott alapelvek és azok alkalmazása között létezik, lehetne és kellene kimerítő bővebb fejtegetéssel taglalva feltüntetnem, ha remélhetném, hogy lörekvésemnek csak némi sikere lehet, de mivel ezt nem remélem és a törvényhozás mindkét házában ismert helyzetünknél fogva nem is remélhetem, kötelességemet teljesítendő, lelkiismeretem megnyugtatása végett, inkább csak jelezni fogom azon nézetem szerinti fogyatkozásokat, hibákat és tévedéseket, melyek miatt ezen javaslat, ha törvénynyé válik, nem fogja előidézni azon üdvös eredményeket, melyeket attól várni jogosulva volnánk. És mindez miért? Azt mondják az állam teljhatalmának és a végrehajtó hatalom tekintélyének biztosítása végett! Az állam teljhatalma belügyi tekintetben ilyen biztositásra nem szorul, mert ennek teljességét, mint minden független önálló államnak nélkűlözhetlen feltételét, alig vonja valaki kétségbe, és — kivéve talán azokat, kik az államok létjogát egyátalában tagadják — elismeri mindenki; hiszen ennek fentartása ha kell megvédése képezi a hazafiságot, melyben versenyez a hazának minden hű polgára. A végrehajtó hatalom tekintélyének biztosítását azonban én is szükségesnek tartom, csakhogy e tekintetben két irányban merül fel a biztosítás szüksége: egyik, hogy a végrehajtó hatalom elég erővel és tehetséggel bírjon arra, hogy a közigazgatás terén törvényes intézkedéseit akadály és akadékoskodás nélkül foganatosíthassa, a másik, hogy hatalmának gyakorlati érvényesítése ne nyújthasson alkalmat olyan visszaélésekre, melyek az állam polgárainak, sőt az egész nemzetnek érdekeit és alkotmányos szabadságát, érzékenyen megsértik, illetőleg veszélyeztetik. Hogy áz eísö Irányban való biztosításról eléggé sőt. túlságosan van gondoskodva a törvényjavaslatban, arról mindenki meggyőzödhetik, ha annak szakaszait elolvassa, megtalálja azok között a íentartott jogoknak azon hosszú sorát, melyeket a kormány közvetlenül magának kötött ki és azokat is, melyeket a főispáni hivatalra ruházott át, azért, hogy közvetve ezekkel is maga rendelkezhessék, még pedig oly mértékben, bogy ha a főispánra ruházott, jelesen az 57-ik szakaszban körülirt jogok fentartatnak, akkor a főispán nemcsak nem lesz, mint volt eddig, s, nézetem szerint, lennie kellene ezentúl is, a megyének legelső tisztviselője, hanem mint a végrehajtó hatalom hivatalnoka egyszersmind ura lesz ugy a megyei, mint a városi helyhatóságnak, kinek szabad jóakaratatától fog függni, hogy a helyhatóság önkormányzati jogát méltányolja vagy tetszése szerint ignorálja. Nem sorolom fel mindazon előjogokat melyek a kormánynak a megyék és városok feletti teljhatalmát biztositják, a főispáni ha talmat pedig annyira fokozzák, hogy mellette, helyesebben mondva, alatta a helyhatóságok eltörpülnek, majdnem megsemmisülnek, csak azt az egyet emelem ki, hogy a főispán, ki annyi hatalommal van a megye felett ellátva, ennek irányában éppen semmi felelőséggel sem lenne lekötelezve, nincs is gondoskodva olyan részrehajtatlan és független bíróságról, mely előtt ellene panaszkodni, igazságos elégtételt követölni lehetne, mert" a 90. §-nak azon magyarázatát: >ha a tisztviselő illetékes meghágyásből és meghagyás szerint jár el, á kärtälänitási keresetek mrWáig" azok ellen intézendők, kik a törvénytelen cselekvényt elrendelték c ha lehetne is —mondom*
