Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.

Ülésnapok - 1884-30_új

XXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 153 vidékeire (Kongóra) vonatkozó kérdések szabályozása iránt tartott berlini értekezlet feokmányának beezikkelyezéséről és a postai megbízások teljesítésére vonatkozó szolgálat szabályozása iránt kötött nemzetközi egyezmény beezikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat legkegyelmesebben szentesíteni méltóztatván, azokmint az ez idei XII. XII1. és XIV. törvényczikkek, folyó évi május hó 9-ikén az Országos törvénytár utján kihirdettettek. Tudomásul szolgál. A főrendi ház közjogi ós törvénykezésügyi bizottsága a törvényhatóságokról, a községekről, a törvényhatósági tisztviselők, a segéd- és kezelő személyzet tagjai elleni fegyelmi eljárásról és a népfelkelésről szóló törvényjavaslatokra vonatkozó jelentéseit beadván, azok kinyomatása és szétosztása elrendeltetett s érdemleges tárgyalás végett a mai és a következő napokon tartandó ülés napirendjére a bemutatási sorrend szerint kitűzettek. Dr. Pauler Gyula országos levéltárnok a méltóságos főrendek kegyességéért, melylyel elhunyt atyja iránti kegyeletüknek és az elszomorodott család iránti részvétüknek kifejezést adni méltóztattak, meleg szavakban hódolatteljes köszönetét fejezi ki. Tudomásul szolgál. Mielőtt a napirendre áttérnénk, Orczy Andor báró, mint az igazoló bíróság rendes tagja, Berchtold Richárd gróf és Zichy Rezső gróf, mint ugyanazon bíróság póttagjai az esküt fogják letenni. {Elnök olvassa az eskümintát, a nevezettek leteszik az esküi.) Következik a napirend, még pedig a főrendi ház közjogi és törvénykezési bizottságának jelentése a törvényhatóságokról szóló törvényjavaslat tárgyában. Méltóztassék a jelentést felolvasni. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök: Következik az átalános tárgyalás. Méltóztassanak hozzászólni. Sztáray Antal gróf : Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Az előttünk levő törvényjavaslat, nézetem szerint, téves elnevezés alatt jött elénk, mert abba nem annyira a törvényhatóságok rendezéséről, mint inkább a főispáni hatalom hatványozásáról van szó. FŐRENDI NAPLÓ. 1884 — 87.11. KÖTET. Ezen törvényjavaslaton azon tendentia vonul végig, hogy alkotmányos sallangokkal és régi szép nevek felhasználásával az önkormányzat minél inkább megszorittassék és az absolutismus felé vitessék. Ha e törvényjavaslat törvénynyé válik — sajátságos egy állapotot teremt. — Kineveztetik 60—70 oly férfiú az országban, kinek hatalmi köre a nyugattól a préfet — a kelet ről — valószínűleg ázsiai eredetünket bebizonyítandó — a pasa attribútumait fogja viselni, melyet a szintén nem új felfedezésü titkár, kinek nyomait a bécsi Metternich-korszakbeli irományok archívumában bizton fel lehet találni, hiven és szorgalmasan ellenőriz. Ezen 60—70 férfiú, kinek mellesleg mondva, annyi készültségének sem kell lennie, mint egy megyei fogalmazónak, oly roppant hatalmat gyakorol, melynek párja csak is Ázsiában lehet. Hisz nagyobb ur ő, mint a minister; a minister csak is hosszasb fegyelmi vizsgálat után, a főispán a nélkül függesztheti fel hivatalnokát,— a minister felelős, a főispán korlátlan és nem felelős, — neki szabad rendelkeznie minden felé, — itéí felette a ministerium — mely vádló és bíró lévén — aligha fog a főispánok tetteiben valaha törvénysértő eljárást felfedezni, azon viszony pedig, mely a főispán és választott tisztviselő között contemplálva van, igazán erős kritika tárgya kell hogy legyen. Én, méltóságos főrendek, szeretem a régi megyét, szeretem mindannyi hibájával és százszorta több erényével. Ha visszatekintünk azon fényes lapokra, melyeket a megye hazai történetünkben elfoglal, ha mindazon nagy és dicső érdemeket egybe foglaljuk, melyeket a megye a haza és nemzet iránt szerzett, azon régi, már ugyan többé nem divó, de örök igaz kifejezést, hogy a megye alkotmányunk és nemzeti életünk védbástyája, nem lehet puszta szónak tartanunk. És ha mindezeket tekintetbe veszem, szomorúan kell bevallanom, hogy e régi, igaz magyar institutión addig tataroztak, addig faragtak, toldoztakfoltoztak, hogy bizony arra többé ráismerni valóban nem lehet. Darabról-darabra szedték szélylyel és a mit meghagynak, azt is ugy körül20