Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-19

XÍX. ORSZÁGOS ÜL-ÉS. 65 építését annyira drágítják, mint pénzbe zerzési költségek, kamatok, pénzveszteség tőkében, továbbá intercalaris kamatok, 78.848 frtba ke­rült ; holott az előbbi időben épített alföld­fiumei vasút, melynek építése sokkal könnyebb és olcsóbb volt, mint a zimonyi vasúté, kilo­méterenként 102,000 frtba került. A pécs­mohácsi vasút, a melynek építése hasonlólag sokkal könnyebb volt a zimooyinál, mert ott nem voltak oly hidak és alagutak, mint itt^ 127,000 frtba került kilométerenként. Ha már most e költségeket összehason­litjuk, a következő különbözeteket találjuk. A budapest-zimonyi vasút az alföld-fiumei vasút­nál 237*7«-kal volt' olcsóbb, igy tehát annak épitésénél az állam a költségeknek V*-ét kímélte meg; a pécs-mohácsi vasúthoz hasonlítva a budapest-zimonyi vasút költségeit, emez 38V*7a-kal volt kevesebb, igy tehát ennél a költségeknek több mint egy harmadát takarí­totta meg az állam. A kamatláb ezen lejebbszállásának lehet tulajdonítani azt. is, hogy most már sok vici­nális vasút épül magánhitel útján, az állam­nak vagy igen csekély részvétével, vagy minden hozzájárulása nélkül. Hogy mennyire hasznos e vicinális vasutak építése, azt itt taglalni feleslegesnek tartom, hanem csak annyit mondhatok, hogy erre az azelőtti viszonyok között, magas kamatláb mellett gondolni sem lehetett. Államhitelűnk javulását bizonyítja állam­papírjaink értékének folytonos emelkedése. Ezek eleinte ugyan rendkívül gyorsan emelkedtek, de most már bizonyos megállapodás mutatkozik. Ál­lampapírjaink árban a Lajtán túli állampapírok­hoz lényegesen közeledtek. És ezen közeledés igen üdvös eredmény. Mert ezelőtt a nagy különbözet soha sem volt eléggé indokolt és csak annak volt tulajdonitható, hogy a külföld a mi papírjainkat kevésbé ismerte. Mert ugyan a teljes egyenlőség még helyre nem állott, de feltehető, hogy ha pénzügyi viszonyaink ugy fejlődnek tovább, mint a hogy újabban meg­indultak, utóbb az egyenlőséget is el fogjuk érni. Végre még egy körülményre leszek bátor a méltóságos főrendeket figyelmeztetni. És ez FŐBENDI NAPLÓ. 1884—81. I. KÖTET. | az, hogy állampapírjaink legnagyobb része a külföldre vándorol és igy az azok után esedékes kamat-szelvények értéke is külföldre megy ki. Jelenleg e tekintetben is üdvös változás állott be. Ha mi a külföldnek vagyunk kény­telen fizetni a kamatot, akkor a külföldtől bizony nagy függésben állunk és hogy mit képes okozni az ilyen függés, azt a nélkül, hogy a dologba bővebben bocsátkozzam, mu­tatják Egyptom jelenlegi állapota s Törökország pénzügyi viszonyai. Már egy darab idő óta veszszük észre, hogy állampapírjaink a külföld­ről lassanként visszavándorolnak, igy jelesen az arany-járadék tekintélyes része után a ka­matok már itt fizettetnek, a papírban kibocsá­tott állam-kötvények kamatai pedig már felében fizettetnek itt, a mi azt mutatja, hogy ama kötvényeknek fele már Magyarországon van elhelyezve. Még egypár szóval kívánok élni; az igaz, már úgyis sokkal tovább vettem igénybe a méltóságos főrendek becses figyelmét, mint' sem azt kiérdemeltem volna. (Halljuk! Halljuk!) Csak azt kívánom megemlíteni, hogy az utóbbi 10 esztendőben a takarékpénztárak, hi­telintézetek és bankok száma nagyon szaporo­dott és terjedt azoknak hatásköre és tevé­kenysége. Csak egy adatot említek fel. 10 év óta Magyarországnak takarékpénztáraiban a betétek Í60 millióval emelkedtek. Magyarországon a takarékpénztárak annyira el vannak terjedve, mint kevés országban. Ezek tevékenysége igen nagy és üdvöt hozó. Vannak vidékek, a hol ily takarékpénztárak sűrűen keletkezvén, sok jót tettek. Ezen taka­rékpénztárak gyülpontját képezik a lakosság minden rétegében megtakarított filléreknek és a takarékpénztárak jelenlegi állapota biztos je­léül szolgál annak, hogy köz-elszegényedésről szólani nálunk nem lehet. A mikor efféle vészkiáltásokkal sokszor találkozunk, lehetetlen, hogy ezek bennünket Thiers egyik jeles nyilatkozatára ne emlékez­tessenek. (Halljuk!) Thiers egyik financiális munkálatában taglalta és bonczkés alá vette az 1790-es években a franczia kormány által ! kibocsátott assignaták sorsát. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom