Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.
Ülésnapok - 1884-10
X. ORSZÁGOS ÜLÉS. 33 egyszersmind országbíró is volt, miért is a törvény ezen kifejezéssel él: >másodelnök a legfőbb ítélőszék elnöke, azonkívül a semmitőszék alelnöke és a semmitőszék és a legfőbb ítélőszék birái<Ezen törvénynek szószerinti fentartását az események és a viszonyok lehetetlenné tették. Nemcsak a legfőbb ítélőszék volt elnöke, hanem a semmitőszék volt elnöke, az országbíró is kimultak és miután törvényeink szellemében szükséges és kívánatos, hogy a legfőbb bíróság személyzete törvény által állapíttassák meg, szüksége és czélszerűsége állott elő annak, hogy ez csakugyan megtörténjék, — a mi ennek a törvényjavaslatnak a czélja. Egyéb változás abban nem foglaltatik, mint az, hogy az országbíró többé nem lesz szükségképen a Curia elnöke, fentartatik azonban mindenesetre annak lehetősége, hogy a Curia elnökségével együtt az országbírói méltóság is adotnányoztathassék. E változás pedig azért történt, mert sajátlag ezt már az 1870: XVI. törvényczikk állapította meg, a mely midőn a két osztály szervezetét sorolja elő, ott egyúttal a semmitőszék elnökét az országbírói méltóság mellőzésével nevezi raeg és az 1881 : LIX. törvényczikk az országbíró személyét főleg esakis azért emiitette meg, mivel akkoriban a semmitőszék élén az országbíró állott. A második változás az, hogy a semmitőszéki volt alelnök helyébe egy tanácselnök lép, és végre hogy a kiegyezési törvény és a fiumei provisorium értelmében a Guriánál létesített két bírói állomás már most a törvényben is megemlittetik. Minthogy tehát ez a viszonyok és körülmények követelményeinek megfelel, arra kérem a méltóságos főrendeket, hogy e törvényjavaslatot átalánosságban elfogadni méltóztassanak. {Helyeslés.) Elnök: Ha szólni senki sem kivan, a törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József b. jegyző (pontonként olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Ha észrevétel nincs, méltóztassanak a méltóságos főrendek közül azok, kik a törvényjavaslatot ugy lényegében, mint szerkezetére nézve elfogadják, ezt felállásukkal jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek elfogadják a törvényjavaslatot és erről a képviselőházat értesittetni rendelik. Más tárgya a mai ülésnek nem lévén, november hő 22-ikéig ülés tartatni nem fog. Schlauch Lörincz szatmári püspök: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A magas főrendi ház előreláthatólag november vége előtt ülést nem tartand, ezen időközbe esik pedig legkegyelmesebb asszonyunknak, ő császári királyi Felségének a királynénak névnapja. E magas ház sohasem mulasztotta el ilyen alkalommal alattvalói hódolatát, összekötve mélyen érzett szerencsekivánataival, a trón zsámolyához juttatni, hogy ott kijelentse: hogy bensőleg részt vesz az uralkodóház eme kegyeletes családi ünepélyén és őszintén kívánja: hogy az éveken át zavartalanul ismétlődjék, hogy az ország lakosainak tiszteletétől kisért, szeretetétől környezett magas asszony, az anyai szeretetnek eme fényes élőképe, a keresztény nőnek kitűnő példája sokáig képezze a legmagasabb királyi családnak fénylő csillagát és őrző nemtőjét, és hogy ott, a hol annyi erény tündöklik, ott az Isten áldása soha se hiányozzék. Azt hiszem, hogy a magas ház kivánságát tolmácsolom, ha felkérjük elnök ur ő nagyméltóságát, hogy megjelenvén a magas trón előtt e háznak üdvkivánatait, hű ragaszkodását és tántorithatlan hűségét tolmácsolni szíveskedjék. (Élénk helyeslés.) Elnök: Ha méltóztatnak ez indítványt elfogadni, az elnökség a főrendek felhívása következtében kedves kötelességének fogja tartani felséges asszonyunknak dicső névünnepe alkalmából a főrendiháznak hódolatteljes szerencsekivánatait a legmagasabb trón elé juttatni. Következik a jegyzőkönyv hitelesítése. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a mai ülés jegyzökönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesíttetik. Ezzel az ülést bezárom. | (Az ülés végződik d. e. 10 óra 25 perczkor.) FŐEENDI NAPLÓ. 1884—87. I. KÖTET. 6