Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-43

XLIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 305 törvényjavaslat tárgyalása a jövő ülésszakra halasztassék. Tisza Kálmán ministerelnök: Nagyméltó­ságú elnök ur, méltóságos főrendek! Köteles­ségemnek tartom pár szóval nyilatkozni, főleg azért, mert az előttem szólott nagyméltóságú gróf ur mintegy a kormányt is vádolt;; a fő­rendi ház tekintélyének nemkiméléseért s azon aggodalmát fejezte ki, hogy a főrendi ház, ha e törvényjavaslatot most tárgy alja, gúny tár­gyává fog tétetni. A mi a kormányt illeti, egész bátorsággal merek hivatkozni arra, hogy mióta a kormány­nak tagja vagyok, minden alkalommal igyekez­tünk — sokszor eltérőleg is az azelőtti eljárás­tól — a kellő időt a méltóságos főrendi háznak az egyes javaslatok megfontolására megadni, vagy legalább oda hatni, hogy e megfontolás lehetővé tétessék. De különben is bocsásson meg ö nagyméltósága, e törvényjavaslat en­quétekben éveken át nyilvánosan tárgyaltatott meghallgatásával ugy a jogi szakembereknek, mint azoknak, a kik a vízszabályozási és viz­használási tárgyakban szakemberek, tehát e tárgynál valami ismeretlenről, valami egészen újról, meglepetésről szólani, azt hiszem átalá­ban nem lehet. És ha a nagyméltóságú urak tárgyalás alá fogják venni, nem hiszem, hogy gúny tárgyává tennék magukat, sőt inkább azt hiszem, azt fogják mondani az emberek, hogy a főrendi ház tagjai érdeklődvén az ügy iránt, kellőleg informálva voltak már az előkészítő tárgyalások következtében. Ez pedig — ugy hiszem — gúny indokát senki előtt sem képezheti. De már csak azért is kénytelen vagyok a méltóságos főrendeket kérni, hogy a törvény­javaslat tárgyalására az elnök ur ő nagy­méltósága által javasolt határnapot elfogadni méltóztassanak, s ne halászszák annak tárgya­lását az őszi ülésszakra, mert itt nem is né­hány hónapról, hanem annál sokkal hosszabb időről van szó. Már az- maga, hogy mint ő nagyméltósága érintette, a főrendi ház a jövő ülésszakban megújult alakban jő össze, lehe­tetlenné tenné, hogy a képviselőház által ma már elfogadott ezen javaslat e jelentés alap­ján tárgyaltassék. Legalább is a főrendi házban FŐRENDI NAPLÓ. 1884—87. I. KÖTET. újra kellene kezdeni az egész tárgyalást, de még ehhez is tán nem egy részről szó férhetne, mert praeeedens esetünk nincs arra, hogy az egyik ülésszakról a képviselőháztól átjött tör­vényjavaslat, mint már itt levő tekinthető-e és rögtön tárgyalható-e még azon esetben is, ha a főrendi ház nem ment volna új alakuláson át. Pedig ezen törvényjavaslatot ismét az összes törvényhozási retortán keresztülvinni akarni akkor, midőn a törvényhozás másik háza nagy és hosszas bizottsági munkával, habár rövid tárgyalással a házban magában elfogadta — nem tudom, hogy egészen helyes lenne-e a másik ház irányában. De miaden esetre hosszú időre megakadályozná a törvény létrejöttét. Mert igen jól méltóztatnak tudni, hogy őszszel, kivált oly időben, midőn a delegatiók nem is Budapes­ten székelnek, törvényeket alkotni nem lehet. Azután jön a költségvetés tárgyalása, mely kivált ilyenkor rendesen a jövő év első hónap­jaira is átesik, ugy hogy e törvényjavaslat tár­gyalását ez esetben körülbelül talán a jövő már­czius vagy április hónapjában lehetne várni, megakasztásával ismét azon nagyfontosságú javaslatoknak, melyek akkor tárgyalandók lesz­nek, ha e törvény már előbb megalkottatott. Mindezeknél fogva bátor vagyok — ter­mészetesen egyéb nem illet meg — azon kérést intézni a méltóságos főrendekhez, mél­tóztassanak az elnök ur ő nagyméltósága által javasolt napot a tárgyalásra elfogadni. (Helyeslés). Apponyi György gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Én szóváltásba bocsátkozni nem fogok, soha sem volt szán­dékom és fájdalom, nem is tehetem, mert azo­kat, miket a t. mmisterelnök ur előadott, gyenge hallásom miatt csak nagy figyelemmel elolvashatom, de itt teljesen nem érthettem. Én megmondtam moggyőződésemet magyarán, és ha indítványom nem támogattatik, nem mondhatok egyebet, mint: >dixi et salvavi animam meamt. Elnök: Méltóztatnak elfogadni, hogy e törvényjavaslat a szerdai ülés napirendjére tűzessék ki? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtör(énik!) A több­ség elfogadja s igy a javaslat a szerdai ülésben fog tárgyaltatni. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom