Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-37

XXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 273 méltóztassanak a törvényjavaslathoz átalános Ságban hozzászólani. Zichy Henrik gr. : Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! Engedjék meg, hogy mondandóimat kis mesével kezdjem. (Halljuk!) Az egykori hires követ Nagy Pál azt mondta, hogy ha valamennyi egyén, a ki 200 év óta, mióta ezen szabályozás megpenditíetett, az összes tanácskozásokban, szemlékben, vizsgálatokban és magán értekezletekben ott volt, ezen 200 év alatt a megállapított tervek szerint járt volna el, a Rábának már egészen új medre lehetett volna. {Derültség.) Hogy ez való, azt a mostani tanácskozás is bizonyítja. Nekem, a ki a Fertő mellett lakom és 16 évig Mosonmegyét szolgálom, a Fertőről, a Hanságról és átalában a szabályozásról van némi tudomásom és így engedjék a méltóságos főrendek, hogy egynémelyiket előadhassak. (Halljuk.) E törvényjavaslatban háromféle rendezés terveztetik. Az egyik Győr és Győr sziget ármentesitése. Ez ellen nekem semmi észrevételem nincs. Én ugyan sokkal czélszerűbbnek tartanám, ha Győrön felül az árvizeknek egy külön meder ásathatnék, mely a Dunába Győrön alul lenne vezetendő, de ha a győrieknek tetszik három töltés közt lakni, ám legyen, én a törvényjavaslatnak e részét elfogadom. A további két rendezés egyrészt szoros értelembe véve a Rába és Rábcza szabályozását foglalja magában, másrészt pedig alHanság kiszárítását és a Fertő lecsapolását. Hogyan keletkezett ez a dispar ás egyátalában ellentétes érdekeltségnek összesítése, azt vitatni nem akarom. Annyi azonban bizonyos, hogy ezen vegyes házasságnak áldásai nem voltak, mert nem sokára, kivált a Fertő és Hanság melléki érdekeltség, miután 150,000 irtot kellett fizetni csupán csak a rábai malmok kisajátításáért és látva azt, hogy bizony kevés haszna lesz belőle, ezt az egész társulatot szétbontani és feloszlatni törekedett. Ezen gordiusi csomót salamoni bölcsességgel vágta keresztül ezen törvényjavaslat, a mely a szabályozást két ré«zre osztja. Az egyik az, hogy a Rába és Rábcza szabályozására 6.600,000 forint irányoztatik elő, mely FŐRENDI NAPLÓ. 1884—87. I. KÖTBT. ' költséget az egész érdekeltség, a Fertő, Hanság, Rába és Rábcza mentén kényszer útján tartozik viselni. A másik: a Fertő lecsapolása, a Hanság kiszárítása, ez egészen a magán rendezkedésre adatik, ugy hogy ebből semmi sem lesz, a mint ez a dolog természetében fekszik, mert a rábamelléki egyes birtokosok, ha egyszer menten lesznek az árvíztől, nehezen fognak barátságos utón ahhoz hozzájárulni, hogy a Fertőt és a Hanságot lecsapolják. Egyébiránt igen kevés érdeke van a Hanság és Fertő melléki vidékeknek ezen Piábaszabályozásban. Mondatik ugyan, hogy árvizek alkalmával roppant viztömeget zudit a Rába a Hanságra. Ez helyenként, időről időre igaz, de átalában nem áll. Áll akkor, midőn a Duna folyása jég által el van zárva, mikor a jég visszatorlasztja a vizeket, akkor igenis áll, hogy a Rába és Rábcza a Fertőbe visszafolyik, de ez nem történik minden évben, ez ritka eset. Rendes eset az, hogy áradásokban, a Duna, Rába és Rábcza árad, elönti a szomszéd vidéket, de a Fertőbe azért nem jön viz. Elég példa van erre. nem említve a múlt században a Fertőnek kiszárítását, hogy 1786-tól 87-ig az egész Fertő tökéletesen száraz volt, gyalog és kocsin lehetett átjönni. Pedig azon időben voltak áradások a Rábán. De más példa is van és pedig azon évből, a hírlapok szerint. Győr- és Sopronmegye Piába melléki vidékén harminczezer hold elöntetett, pedig a Hanság egészen száraz és Fertő egy miliméterrel sem növekedett. Tehát hogy a Rába nagy tömegeket zúdítana a Fertőre, ez szabályszerűit nem áll. Azt fogják kérdezni, hogy miből jő az a Fertő ? Először számos nagyobbmérvű csapadék által, miután ez egy öt négyszögmértföldnyire terjedő viz; továbbá azon néhány patakból, mely beomlik, továbbá számos hétforrásból és végre, a mi fődolog, helyről helyre a Duna és a Lajtha áradásából, melyek nagy tömegben vizet öntenek a Fertőbe, ugy hogy a vidék néha a közlekedéstől el volt zárva, hidat kellett rakni és ezen viz a Hanságra folyik és ott marad. Én a Hanság kiszárítását az egész vidékre j nézve borzasztó nagy csapásnak tartom. A 35