Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-37

XXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 271 törvény életbelépte után nem fogják többé gyakorolhatni, ilyenekül megválasztanak. E tagok száma az ötvenet meg nem haladhatja. A választás egy a főrendi ház által eleve kitűzendő napon és az általa megállapítandó mód szerint egyszersmindenkorra fog eszközöltetni, c A mint a méltóságos főrendek emlékezni méltóztatnak a 2l-es bizottság bízatott meg, hogy a választás módjára nézve javaslatot terjeszen elő. Remélem, hogy e javaslat a hétfői ülésben már elé fog terjesztetn és akkor, ha a méltóságos főrendek beleegyeznek, talán szerdán érdemleg is tárgyalható lesz. Kívánatos azonban, hogy a választás napja már ma tűzessék ki a végből, hogy tudniillik mindazok, kik e jogot gyakorolni akarják, jó eleve értesülve legyenek. {Ugy van!) A méltóságos főrendek engedelmével, azon előterjesztést teszem, hogy a választás mához egy hétre, azaz: május hó 15-ére tűzethetnék ki. {Helyeslés) Ha ezt a méltóságos főrendek elfogadják, kötelességemnek fogom tartani ezt a hírlapokban is közzétenni. {Átalános helyeslés). A hármas bizottság elnöke előterjesztést fog tenni. Szlávy József koronaőr: Van szerencsém benyújtani a hármas bizottság jelentését a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a hármas bizottság jelentését). Elnök: A törvényjavaslat ki levén nyomatva és kiosztva, ha méltóztatnak beleegyezni a jövő hétfői ülésben fog érdemleg tárgyaltatni. {Helyeslés.) Következik a napirend: a Dobojtól DolnaTuzlán át Siminhanig terjedő vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Rudnyánszky József b. jegyző {olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Ha nincs észrevétel, kijelenthetem, hogy a méltóságos főrendek a törvényjavaslattot a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József b. jegyző {ssakaszonkint olvassa a törvényjavaslatot). . Elnök : Észrevétel nem tétetvén, kérem azon méltóságos főrendeket, kik a törvényjavaslatot mind átalában, mind részleteiben elfogadják, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A többség elfogadta és erről a képviselőház szokott módon értesíttetni fog. Következik a budapesti lánczhid megváltásáról szóló 1870: XXX. törvényczikk módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Andrássy Gyula gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Ha e törvényjavaslat alkalmából felszólalok, nem azért teszem, mintha gondolnám, hogy szükség volna e törvényjavaslatot a méltóságos főrendeknek elfogadás végett ajánlani vagy indokolni. Eléggé motiválja azt ugy a kormány indokolása, mint a hármas bizottság jelentése. Ha mindamellett felszólalok — miután olyannak tartom a javaslatot, a melyért megvallom, a pénzügyminister urnak csak köszönetet szavazhatok — nem teszem azon szempontból sem, hogy valamely újabb indítványt tegyek, hanem csak némi megnyugtatást óhajtanék nyerni ő excellentiájától a törvény bizonyos határozataira nézve. A törvény azon szempontból indult ki, hogy a kormány az új tarifa által körülbelöl 170,000 forintot vesztene, azaz 416,000 forintra fog apadni a hidvám-bevétel, de ezen apadás csak rövidideig fog ily mérvben tartani. Az én felfogásom és hitem bár vérmesnek is látszassék, az, hogy a helyesen leszállított és czéíszerűleg egyszerűsített tarifa mellett a kincstár legfölebb az első évben, de akkor sem igen sokat fog veszteni. Ez az én meggyőződésem, melyet cseppet sem félek ma kifejezni, a közel jövő meg fogja mutatni: igaz-e, helyes-e? A törvénynek egy másik rendelkezése azt mondja, hogy a mint a bevétel a 650,000 forintot, azaz a mostani tiszta jövedelmet ismét eléri, a-felesleg a negyedik hid építésére fog fordíttatni. Én ezt igen czélszerűnek tartom és szívesen járulok hozzá: de nem szeretném, ha a törvény ezen intézkedése által azon lehetőség ki volna zárva, hogy a még fenmaradó egy krajczárnyi gyaloghidvám addig meg ne szün-