Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-33

XXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS: 2CÍ hűsége s ragaszkodása által felséges uralkodó házunk egy nagy szellemű és törekvésű herczegének barátságát vivta ki magának, kinek tragicus sorsa még mindnyájunknak fájdalmas emlékezetében van. Azt hiszem, a méltóságos főrendek méltóztatnak beleegyezni, hogy bánatuk és fájdalomérzetök a jegyzőkönyvbe foglaltassák. (Élénk helyeslés,) Következik a napirend, a főrendiház hármas állandó bizottságának jelentése a szabadalmazott osztrák-magyar ;államvasut-társaság vágvölgyi vonalainak Szered és Galgóczvár állomásai között építendő összekötő vonaláról és az 1882. évi XLV., valamint az 1884. évi X. törvényczikkekkel beczikkelyezett engedélyokmányok némely határozatainak módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Van szerencsém jelenteni, hogy a közlekedésügyiminister urat Baross Gábor államtitkár ur fogja képviselni. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a hármas bizottság jelentését és törvényjavaslatot). Elnök: Méltóztatnak a törvényjavaslatot átalános szempontból elfogadni? (Elfogadjuk!) Ha nincs észrevétel, kijelentem, hogy a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Nyáry Jenő b. jegyző (szakaszonként olvassa a törvényjavaslatot), Elnök; Felkérem a méltóságos főrendek közül azokat, kik a törvényjavaslatot átalánosSágban és részleteiben is elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta, s erről a képviselőházat értesittetni határozta. Következik a hármas állandó bizottság jelentése a posta-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a jelentés felolvasottnak tekintetik, fel fog tehát olvastatni a törvényjavaslat, Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a törvény javaslatot). Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Én a posta-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom és ezt mindjárt bevezetésül egész készséggel kinyilatkoztatom. Azonban nem tartózkodhatom ez alkalommal némely megjegyzések tételétől, melyekben nem csak saját meggyőződésem és nézeteimnek adok kifejezést, hanem melyek előadását annál inkább szükségesnek tartom, minthogy e tekintetben saját nézeteim több igen tekintélyes szakértő nézetével találkoznak és igy ezekben még inkább megerősítést találnak. Ennélfogva — ugy hiszem — a nagyméltóságú minister urak szívesek lesznek felszólalásomat becses fxgyelmökre méltatni. Én ezen törvényjavaslatot, ugy a mint előttünk fekszik, nem tekinthetem egyébnek egy bevezelö kisérletre való meghatalmazásnál. A minister kezébe van adva az ügy rendezése, szervezése és megválasztása azoknak, a kik az ügy vezetésével lesznek megbízva; szóval az egész eljárás ő reá van bizva és csakis egynémely pontra nézve történt megszorítás, mely a maximumra és minimumra vonatkozik; és a közönség bizalmát az intézmény iránt hivatva van felkelteni. Egyik lényegesebb pontja a törvényjavaslatnak a tartalék alapra vonatkozó megállapodás, a mely bizonyos összeget állapit meg, melynek a nyereségből való előállítását tűzi ki czélúl és annak a jövőben is fenntartását és kiegészítését követeli. Ez azonban magával az üzlettel benső összeköttetésbe és arányba nem hozatik, a mi jövőre bizonyára szükségesnek és kívánatosnak Játszik, annál inkább, mini hogy hiszen átalában a takarékpénztári üzlet és a hitel szervezése leginkább azon arányokban keresendő, melyek a forgalom és azon tőke között léteznek, melyek ezen forgalom egy részét élelmezik, másrészt pedig annak biztosságot szerezni hivatvák. Azonban azt sem tartom ez alkalommal különösen megvitatandó nak, hogy mikor fog ezen ügy törvényhozás útján szerveztetni. Mert hiszen a minister fogja ez ügyet szervezni, a törvényhozást pedig annak fejlesztésére a ministerium felhívhatja vagy pedig maga is kezébe veheti az iniüativát ezen intézmény további fejlesztésének érdekében és akkor a tartaléktökének a betétekhez való arányosítása és az arról való további gondoskodás szüksége fog felmerülni. Minden esetre a takarékosság fontos tényezője a közgazdaságnak és ezen törvény által a legkisebb megtakarított tőkéknek gyűjtésére és