Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-29

242 leges a hivatása, másrészről pedig oly belterjességgel hangoztaük a reform, akkor ebből mást következtetni nem lehet, mint azt, hogy a főrendiház jelen szervezetében e feladatot megoldani nem képes — mit én nem hiszek — de minden esetre lehet következtetni más oldalról azt, hogy a főrendiház újabb szervezetében képesebb lesz megoldani az előtte álló feladatokat, mint jelenlegi formájában. Ezekben áll nézetem szerint azon indokok összesége, melyek a főrendiház reformjának szükségességét előtérbe állítják. Valamely intézményt szükségesnek látni, de másrészről azon intézmény végrehajtását, életbeléptetését hosszú időre elnapolni, ennek, azt hiszem, értelme nincs; sőt azt állítom, hogy ebben bizonyos benső ellenmondás van. Azt tudjuk, miután ő méltósága Vécsey József báró a külföldi példákra hivatkozott, hogy törvények alkottattak a külföldön rövid időre mintegy kisérletképen.lgy, midőn a lordok házában a bíráskodási hatáskörről volt szó, kisérletképen megalkottatott egy évre a törvény erre nézve. De azt, hogy meghozatott volna egy^törvény és a végrehajtásra nézve oly hosszú idő tűzetett volna ki, a mely éveket foglal magában, arra, megvallom, én a történelemben példát nem ismerek. Főrendiházak reformálása igen ritka esetben történt mozgalmas időkben; egyszer mégis megtörtént, hogy nem békés időben reformáltatott Francziaországban, midőn a peerek háza átalakíttatott életfogytiglani első kamarává. Ez történt í732-ben, holott a parlament 1735-ig volt egybehíva. Azt hiszem, hogy mi a francziákat courtoisie tekintetben elismerhetjük mestereknek és mégis mikor átalakíttatott a peerek kamarája örökletes kamarává, senkinek nem jutott eszébe kívánni, hogy az öt évi cyclus megtartassák, nem is emelkedett ez iránt egy hang sem. A mi a regalisokat illeti, én arról nem birok tudomással, hogy azokban az országgyűlés bizonyos tartamára való hivatkozás foglaltatnék; azt hiszem, hogy meghivatik az illető jogosult az ekkor meg ekkor megnyitandó országgyűlésre, tudtommal abban egyéb nem foglaltatik. Ebből tehát nem lehet valami nagyon fontos következtetést vonni; de még ha másGOS ÜLÉS. kép volna is, akkor is azt hiszem, hogy egy bármikép stylizált meghívó sem akadályozhatja, hogy egy meghozott törvény végrehajtható legyen. És végre méltóztassanak megengedni, én őszintén mondhatom, hogy a legjobb véleménynyel vagyok a főrendiház tagjainak kötelességérzetéről, de bocsánatot kérek, lehet-e olyan tagoktól valami nagyon ügybuzgó tevékenységet kívánni, a kik még meg nem haltak ugyan, de már többé nem élnek? Én, mondom, a legjobb véleménynyel vagyok e tekintetben, de hogy az ily halálra itélt tagok részéről valami nagyon ügybuzgó tevékenységet lehessen várni, ebben az illusióban magamat nem ringatom. Nem fogadom el a benyújtott indítványt, hanem pártolom a szöveget. (Helyeslés a haloldalon.) Andrássy Gyula gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Megvallom, engem meglepett ezen javaslat, meglepett anynyivaí inkább, mert a bizottságban, a hol minden eszme felhozatott, ezt nem hallottuk ; de azért a jogosultságot, hogy ez most itt felvettetett, kétségbe nem vonom. Nem fogadhatom el azonban az indítványt, különböző okoknál fogva. Először, mert nem osztozom azon nézetben, a melyet Prónay Dezső báró és az indítványozó ur is mondott, tudniillik, hogy a főrendiházi tagsági jognak alapja a regalis lenne. Felfogásom szerint a jog nem innen származik. A főrendiháznak kétnemű tagjai vannak: egyik örökösödés útján, a másik pedig hivatalból foglal itt helyet. A regalis csak azt constatálja, hogy a kinek nevére szól, az, a ki joggal bir. (Helyeslés.) így van ez Angliában is. Ha ugyanis egy új peer, a kinek elődje meghalt és igy a szék megürült, bejön a peerek házába, két tag vezeti be őt, annak bizonyításául, hogy ez az egyén az, a kit, illetőleg a kinek családját a megürült hely megilleti. Tagadom tehát a kiinduló pont helyességét, mintha a regalis adná meg a jogot; mert hiszen e szerint nem volna különbség az élethossziglani és az örökös tagok között. De a méltóságos báró azt is mondotta, hogy hajoljunk meg ő Felsége azon szándéka előtt, hogy ezen országgyűlés három évig folyXXIX. ORSZi