Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.
Ülésnapok - 1884-29
236 XXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. és az igazságra hivatkozom. De szabad legyen egy praeeedenst felidéznem a méltóságos főrendek emlékezetébe. Ez az 1848-iki törvényhozás. A rendek képviselete népképviseletté alakult át törvény útján. Az 1848-iki törvényt hozók nem akartak jogokat elvenni, de jogokat adni igen. Mert az volt az elv, hogy jogokat osztani, de nem fosztani. A mit én kívánok, ennél sokkal szerényebb, mert nem személyes jogot kívánok, de szerény képviseletet. Nem igazságos, hogy a méltóságos főrendek annyi tagja, kiknek voltakép más hibájuk nincs, mint az, hogy a 3,000 forintnyi censust meg nem ütik, egyszerűen kihagyassanak. Még ha szükség volna ily drasticus vágásra, szót sem szólanék, de én nem látom át szükségét. Meg vagyok győződve, hogy azon főrendi tagok, ha a haza java kívánná, ép ugy, mint őseink nem csak vitám et sanguinem, de ezen jogot is szívesen feláldoznák. (Tetszés a jobbközépen.) Az, hogy az ötven választottra, mint a hármas bizottság indítványozza, mondassék ki a meghalás decretuma, avagy néhány száz választó, mint az én javaslatom indítványozza, az magára a ház alakulására kevese L nyom. De talán nehezíti a már előre készítendő listákat. Felszólítom a méltóságos főrendeket, lennének igazságosak és méltányosak. Noblesse obiige. Ajánlom módositványom elfogadását. (Élénk helyesléb a jobbközépen.) Cziráky Béla gr. jegyző (olvassa Zichy Pál gróf módositványát). Elnök: Kénytelen vagyok egy észrevételt tenni és ez abból áll, hogy ezen módosítványnak utolsó előtti bekezdése a tegnapi határozat által már meg van haladva (Élénk helyeslés) és igy másodszor szavazás alá nem kerülhet. (Helyeslés.) A mi a módositvány többi részeit illeti, azok természetesen a tanácskozás tárgyát képezhetik. Prónay Dezső b.: Méltóságos főrendek! Mindenekelőtt bocsánatot kérek, ha kénytelen vagyok azon nézetemnek adni kifejezést, hogy a tegnapi határozat által Zichy Pál gróf ő méltóságának indítványa koránt sincs mellőzve, illetőleg hogy az még ma is képezheti szavazás tárgyát, mert arról volt azelőtt szó, hogy állandó institutiót képezzen az, hogy a főrendiház azon tagjai, kik a törvényjavaslat által megkívánt vagyoni qualificatióval nem birnak, itt képviselet útján gyakorolják törvényhozói jogukat. A mit Zichy Pál gróf ő méltósága indítványoz, ez nem állandó institutio, hanem átmeneti intézkedés, azon különbséggel, hogy az átmeneti intézkedésre vonatkozólag ő a méltányosság és igazságosság kívánalmaira nézve tovább akar menni mint a meddig a törvényjavaslat megy. A törvényjavaslat az átmeneti intézkedések közé csak azt sorozza a 25. §-ban, hogy a főrendiház azon tagjainak, kiknek joga szünetelővé válik, vagyis jobban mondva, a kik törvényhozói jogukat nem gyakorolhatják, ezeknek még egyszer s mindenkorra egy utolsó, egy végső búcsúztató compensatiót nyújt az által, hogy egyszersmindenkorra választhatnak. Ez volna az ő utolsó szereplésök. Zichy Pál gróf inditv anya ellenben azt akarja elérni, hogy azok, kik most már tényleg a törvényhozói jog gyakorlatában vannak, tehát a jövő nemzedékekre és a jövő nemzedékek azon tagjaira, kik nem fogják megütni a censust, nem terjed ki Zichy Pál gróf indítványa, hanem igenis mindazokra, kik most tagjai a háznak, tehát addig, míg ezek élnek, az ötvenes szám ezekből a ma élőkből bizonyos arányban hat évre egészíttessék ki. Miután ezen intézmény csak addig fog fennállhatni, mig a ház ezen tagjai élnek, világos, hogy ez is csak átmeneti intézkedés, de mintegy prolongált átmeneti intézkedés, meghosszabbítása azon állapotnak, melyet a törvényjavaslat maga ÍH meg akar engedni, hogy tudniilik azok, a kik kimaradnak a házból, képviselet útján abba még egy bizonyos ideig felvétessenek. Zichy Pál gróf indítványa is világosan átmeneti jelleggel bír, mert mihelyt egvszer kihaltak a ház azon tagjai, kik már a jelen országgyűlésre is meghivattak, természetesen az 50-es szám kiegészítésének többé helye nem lesz. És mert ezt czélozza Zichy Pál gróf indítványa, azt szavazásra kitűzetni kérem. Ha tehát az országbíró ur ő nagyméltósága azt tartaná, hogy az indítványt szavazásra nem kell