Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-28

224 XXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. És helyes is volt, a mi igy történt, nagyméltóságú ház. Mert hogy mitse hallgassak el azokból, miket megmondani kötelességem, jóllehet mint az elébb emlitém, a reménynek sikere nélkül teszem ezt, jelzem, hogy vannak a törvényjavaslat indokolásában olyanok, mik nem felelnek meg egészen a dolgok állásának. Az mondatik ott, hogy a czimzetes püspökök sem vagyont nem képviselnek, sem oly működési körrel, mely az államélet mozzanatait is érintené, nem bírnak és épen ezért záratnak ki a főrendiházból. A mi az elsőt, a vagyon képviseletét illeti: a czimzetes püspökök a közönségesen nevezetes vagyonnal biró káptalanoknak tagjai, oly testületeknek, melyek már birtokuknál fogva is a haza nagy anyagi ügyei iránt is különös érdekeltséggel viseltetnek. De tudjuk azt is, hogy ezen testületek a népnek vallási és iskolai és az ezekkel szoros összeköttetésben levő közmívelödési és nemzetéleti érdekeinek szolgáló egyházmegyei alapok és alapítványok és pénztárak kezelői is és mint ilyenek mindig riagy jelentőséggel bírtak Magyarországnak anyagi gyarapodására nézve, sőt a különféle hitelintézetek keletkezte után is birnak még ma is, a becsületes és jóakaró hitelt kereső középosztálynak és szegény népnek nagy segedelmezésére levén széles kölcsönadásokkal; mely testületeknek tagjai levén a czimzetes püspökök, mind testületi érzetöknél, mind pedig gyakran gyakorlottságuknál fogva azon értelmiséget, érdeklődést és jártasságot hozhatták magokkal a főrendiházba, melyet az ország mindennemű emelkedésének és nemzet-éleü erősödésének egyik fő feltételét képező anyagi gyarapodásnak törvényhozói eszközlése és üdvös fejlesztése vesz igénybe. De a mi a nemzet-életnek fömozzanatait illeti, ezekkel is szüntelen érintkezésben voltak a czimzetes püspökök működésűkben. Ugyanis e főmozzanatok leginkább a kormányzatra, a törvénykezésre és a közmívelődésre vonatkoznak. S mind a három tekintetben érintkezett a czimzetes püspökök működése, a hazai élet nagy mozzanataival. Különösen a mi a kormányzást illeti, ezen törvényjavaslat felveszi a főrendiházba azokat, kik magas hivatalaiknál fogva egyházakat kormányoznak, a katholikus egyházból szintúgy, mint a protestáns egyházakból. S a mit mi püspökök teszünk a nemzet életével ezer pontokon érintkező egyházi kormányzatban, abban osztoznak velünk a czimzetes püspökök is, kik mint a káptalanok tagjai, de különösen még mint a nagy megyéket kormányzó vagy elöregedett és elgyengült főpásztorok heljnökei és segédjei, gyakran az egyházkormányzat nagyobb részét ellátják, s igy minden esetre azon categoriába tartoznak, a melynél fogva a törvényjavaslat a főrendiházba fölveszi nemcsak a protestáns egyházak superintendenseit, hanem azok föcuratorait is, mint segédkezőket az egyházak kormányzatában. Mi pedig a törvénykezést illeti, tudjuk, hogy hazánk bölcs törvényhozása tiszteletben tartja az egyházi bíráskodást, hol a nemzet családi és társadalmi életébe mélyen benyúló házassági ügyek tárgyaltatván, a szentszékek ülnökeinek és ezek között a czimzetes püspököknek is tág tér nyittatik arra, hogy az ország törvényei által is sanctionált egyházi törvénykezésnek és az azzal szoros összefüggésben lévő polgári törvénykezésnek természetével, szükségeivel, követelményeivel megismerkedjenek. Tehát e czímen is méltán helyt foglalhatnak ők ott, a hol időről időre a honi törvénykezés egyik tárgyát képezi a törvényhozási eljárásnak. De végre vannak a nemzetnek nagy szellemi érdekei is, melyek a tudományosság terjesztésére és előbbre vitelére vonatkozván, ezen tekintetben a haza magasztos szolgálatában álló közintézmények föntartását, gyarapítását és hasznos fejlesztését teszik a törvényhozás tárgyává. És miután a kormány bölcs előterjesztései szerint a fölséges apostoli király választása igen gyakran, hol czimzetes püspökségek adományozásáról van szó, a tudomány és közoktatás terén jelesen érdemesült férfiak felé fordul: ismét oly férfiak állíttatnak be, bennök a törvényhozás terére, kik, hol az országnak egyetemei, középtanodái, elemi tanodái és más tanintézetei szaporításáról, gyarapításáról és helyes fejlesztéséről is szokott szó lennj, hozzászólni képesek, szavazatukkal az üdvöset és, jót előmozdítani hivatottak. Mind a mondottaknál fogra tehát hiszem,