Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-28

XXVIII: OESZÁGCS ÜLÉS. 215 szokott végződni: ipsos bonos et fideles patriae cives futuros; tehát patriae cives, regni eives, vagyis a hon polgárai közé sorozzák őket. Már most az állampolgári jogok megszer­zésére nézve megalkottatott az 1879: L. t.-cz., melynek 6. §-a világosan a honosításra is vonatkozik, sőt az ünnepélyes honosítás módját is körülírja. Meghagyja tudniillik az intézményt lényegében és az okirat kiállítását ö Felsége által, a mi az intézményt módosítja ugyan, de ép lehetővé teszi, hogy újabbkori alkotmá­nyunkban, a mely többé nem nyugszik rendi alapokon, helyet foglalhasson. Én tehát belenyugszom abba, hogy Szé­csen Antal gróf módosításához képest e két alinea kihagyassék. Akkor, szerintem, arra nézve, hogy ki magyar állampolgár és melyik állam­polgár gyakorolhat politikai jogot, a többi hazai törvények lesznek irányadók, hol bizonyos kivétel nincsen stabilizálva, miután Magyar­ország állampolgársága csak egy és ugyan­azonos. Ebből következik, hogy a ki magyar állampolgár, az más államnak nem polgára. Hogy e tekintetben az ő Felsége uralma alatt álló többi államok külföldnek tekintendők, azt igazolhatom magával a honositási törvénynyel, a melynek egyik szakasza azt mondja, hogy elveszti honpolgári jogát az, a ki 10 éven át külföldön vagy a monarchia másik államában tartózkodik. Tehát a monarchia másik állama e szempontból reánk nézve külföld. (Helyeslések jóbbfeWl. Ugy van!) Egy kivételt tesz a törvény és ez a véderő-kötelezettségre vonatkozik; ter­mészetesen, mert a véderőben való szolgálat kötelezettsége a rendszer ugyanazonosságán alapul; a ki megfelel kötelezettségének itt, ugy vétetik, mintha megfelelt volna e kötelezett­ségének a monarchia másik államában. Ezt a viszonosság állapítja meg, tehát nem privile gium. Ez a különbség a kettő közt. Én jól tudom, hogy az én szavam e terem­ben pusztában elhangzó szó lesz; de mégis kijelentem, hogy arra nézve, vájjon Magyar­ország jogai a monarchia másik államával szemben miben álljanak és miben álljon a két állam közötti kapocs, egyéb mint az, a mi vi­lágosan a törvényben van, előttem nem létezik. A kapocs meg van az 1723: I. és II. törvény-. czikkben, a pragmatica sanctióban. Az 1868-iki törvények által ez bizonyos irányban részle­teztetett, hogy miben áll e kapocs, egyéb nincs és a főrendiház egy méltóságos tagja más kapocsra utal, én az ellen tiltakozom. (Helyes­lések jóbbfeWl.) Más kapocs nincs és ha közös törvényhozási jog létezése, mint kapocs oda állíttatnak, ez ellen én még egyszer tiltakozom. (Helyeslések jobbfelőí.) Egyébiránt elfogadom Szécsen Antal gróf ő excellentiájának indít­ványát. (Helyeslés a jobbközépen.) Pálffy Mór gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Nem hittem volna, hogy abba a helyzetbe fogok jutni, hogy ezen oly bőven megvitatott törvényjavaslathoz hozzá­szólani és inditványt tenni kénytelen leszek. Mindazonáltal azon indítványhoz, melyet Szécsen Antal gróf ö excellentiája előterjeszteni méltóz­tatott, egy másikat terjesztek elé azon esetre, ha az előbbi el nem fogadtatnék. Bocsánatot kérek, ha az talán a méltóságos főrendeknek nézetével nem fog találkozni, de midőn meggyőződésem szól, ott minden más melléktekintet megszűnik és accidit in puncto, quod non speratur in anno. Én a generalisatiőnak nem vagyok barátja, hanem szeretem a specialisálást és nem egyez­tethetem meg meggyőződésemmel azt, hogy azon törvényhozók, a kik más idegen államokban birnak üléssel és szavazattal, egy cathegóriába helyeztessenek azokkal, a kik a monarchia másik államában mint törvényhozók birnak üléssel és szavazattal. Ezen meggyőződésem szolgált indokául felszólalásomnak és röviden indokolom ezt az által, hogy valamint, ha jól emlékszem, a 8-ik §-ban kivétel tétetett azon tagokra nézve, a kik az i. §. b) pontja értel­mében foglalnak helyet a főrendiházban és birnak ott szavazattal, ugy azt hiszem, helyes a kivétel azok számára is, a kiknek érdekében felszólalok. Ennélfogva bátor vagyok indítvá­nyomat a méltóságos főrendek becses figyelmébe ajánlani. Indítványom a következő. Hogy világosabb legyen, felolvasom a sza­kasz szövegét, a mint az módositványom be­illesztésével hangzik. (Olvassa.) >Azon főrendi családokra nézve, melyeknek tagjai a mellett, hogy a magyar főrendiházban

Next

/
Oldalképek
Tartalom