Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.
Ülésnapok - 1884-28
XXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 209 engem gyötör és a mi igea sokakat gyötör és aggaszt. Bátor vagyok ennélfogva a census eszméjére felhivni a méltóságos főrendek figyelmét. {Halljuk!) Őszintén kimondom, én a census eszméjét sem a történelmi fejlemények szellemével, sem az igazsággal, sem pedig magának az aristoeratiának mivoltáról való fogalmaimmal megegyeztetni nem tudom. {Helyeslés a jobbközépen.) Azok, méltóságos főrendek, kik most születésöknél fogva helyet foglalnak e magas házban, azok képviselik őseiknek, elődeiknek kiváló érdemeit, ők képviselik a fejedelem kegyét és a fejedelmi kegyelem és a fejedelmi adomány állandóságát, s ők képviselik a törvényes alapon alakult magyar aristocratiát. Bennök kifejezést talál a jogfolytonosság elve, bennök kifejezést talál a független állással párosult önzéstelen hazafiság, azon kivül pedig a magyar államiság és a magyar nemzetiségnek szentelt lovagias hűség. Ezektől a jogfolytonosságot megtagadni, illetőleg a joggyakorlatot függővé tenni anyagi viszonyoktól: ez sem az igazsággal, sem pedig másrészről magának az aristocratiának fogalmával meg nem egyezik. (Ugy van! Ügy van! a jobbközépen.) Mert igaz ugyan, hogy az aristocratiának számos tagja nagyobb vagyonnal bir, de azért mégis a valódi aristocratia csakis erkölcsi fogalmon és erkölcsi alapon nyugszik, {Helyeslés a jobbközépen) s az aristocratia csakis a szellemi nemes irányban és lelkesülésben, a szellemi emelkedettségben találja erejét és tekintélyét. Nagy vagyonnal és milliókkal aristocratiát teremteni nem lehet, habár czímmel meg is koronáztatik a vagyon, (Helyeslés a jobbközéfen) mert — mint előbb mondtam — az aristocratiának feltétele a szellemi emelkedettség. Ha tehát tisztán aristocraticus jogról van szó, annak gyakorlatát az anyagi viszonyoktól függővé tenni s e szerint mintegy válaszfalat felállítani a birtokos és a csekélyebb birtokú aristocratia közt, s e szerint az összhangzást az aristocratiában veszélyeztetni nem lehet. Ha igazán szükséges, ha gyakorlati okok követelik, ha különösen a főrendiház tekintélye, FŐRENDI NAPLÓ. 1884 — 87. I. KÖTST. jelentősége kívánni fogja, hogy ily megszorítás történjék, ha tudniillik azon feltételek beállnak, melyektől én ezt feltételezem és ha a főrendeknek ily áldozatot a haza oltárára valóban le "kell tenniök, ha a haza java kívánni fogja és ha az az áldozat igazán a haza javára fog szolgálni, erre mindenkor készek vagyunk. De akkor legyen az áldozat közös, hozassák a magas ház minden tagja által a vagyonra való tekintet nélkül. (Helyeslés a jobbközépen.) Ez pedig ugy volna eszközlendő, hogy törvény által meghatároztatnék állandó száma azoknak, kik születésöknél fogva a jogot gyakorolhatják. Mondom, állandó száma, mert ugy contemplálom, hogy akár halál, akár lemondás esetében mindig pótlandó volna új választással. Ez a választás, melyhez a hatalom befolyása nem fér, bizonyosan nem fog semmi legkisebb izgatást okozni, nem fogja a közrendet legkevésbé sem megzavarni, holott általa elég lesz téve a jogegyenlőség, a jogfolytonosság elvének, s mellőzve mindaz, a mi most fáj és a mi keserít, meg lesz előzve azon válaszfal felállítása, mely a legveszedelmesebb következésű. Hanem azon kivül vannak még más előnyei is ezen eljárásnak. Először is az, hogy csak azok fognak az ily választás által ezen álláshoz jutni, kiknek vagyoni helyzete, kiknek képessége és kora megengedi, hogy feladatuknak tökéletesen megfeleljenek. Holott a törvényjavaslat szerint ez a puszta sorsnak van átengedve, mert senki sem tudja, hogy azon bizonyos főrendek közül, kik 3,000 frt földadót fizetnek, hányan képesek feladatuknak megfelelni? Ellenben az én ja vaslatom szerint állandó lévén a szám, mindenkor tudni lehet, hogy kik azok, s hányan vannak, kik az aristocratiát a törvényhozásban képviselik ; és a mi a legfőbb, sokkal nagyobb ösztönt fognak azok törvényhozási feladatuk teljesítésében érezni akkor, ha tagtársaik bizalma folytán lesznek hivatva a főrendiházban helyet foglalni, mint várható azoknál, kiknek eompetentiájára nézve csak az adókönyv és a kataszter határoz, (Tetszés a jobbközépen) ugy hogy az adókönyv és a kataszter a történelmi fejleményen és a törtétrelmi jogon csaknem fölül fog álln ; . Azon kívül a tökéletes jogegyenlőség abban áll, hogy 27
