Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-26

XXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 135 8,000 frt censusnak megfelelő főrendek fognak résztvenni. Az érdekközösség közöttük és érdektársaik között megszűnik. Másrészről azok, kiknek joga szünetel, mily körülmények közt fognak bejöhetni? Nem tagadom, be fognak jöhetni, szerencsés házasság, szerencsejáték vagy oly körülmények következtében, melyek igen ritkán következnek be. (Mozgás a baloldalon. Helyeslés a jobbközépen.) Gyakorlatilag tehát ugy fog állani a dolog, hogy jövőben az örökös jogon levő tagok száma sokkal nagyobb arány­ban fog csökkeni, mint szaporodni, a mit, azt hiszem, hosszasabban bizonyítgatnom nem szük­séges, {Igaz! Ugy van! a jobbközépen) mert ugy gazdasági életünknél, mint anyagi viszonyainknál fogva, nem annyira a vagyoni gyarapodásra van kilátásunk, mint inkább megélhetés és a megmaradás nehézségeivel kell küzdenünk. (Helyeslés a jobbközépen.) Ezen intézkedés által a főrendiház nem fog erősíttetni s nem fog maradandóbb alapra fektettetni, mert az új elemek csekély számuk­nál fogva annak nem fognak tekintélyt és súlyt kölcsönözni, bírjanak az új elemek bárminő qualificatióval. A jövőben is az örökös jogú tagokra lesz a súly fektetve, de csak akkor, ha 3,000 frt adót fizetnek és ezért ez alapon kénytelen va­gyok hangsúlyozni, hogy a magam részéről csakis akkor járulhatnék e törvényjavaslathoz, ha a kimaradóknak állandó képviseleti joguk biztosítva volna. (Élénk helyeslés a jobbközépen.) Ezt a magam részéről ugy képzelem, hogy a kimaradók folytonosan képviselve legyenek bizo­nyos csekélyebb szám — 20—25 — választott tagjai által, mert jól tudjuk, hogy nagy férfiaink­nak és átalában azoknak, kik magukat a köz­ügyeknek szentelték és a nyilvános életben részt­vettek, itt és ezen törvényhozás termében volt alkalmuk és módjuk magukat kiképezni. így volt ez a múltban. A jövő generatio előtt azon­ban ezen út bizonyos mértékig el lesz zárva és csak azok részére lesz nyitva, kik a 3,000 Mos censusba esnek. Az új generatio, az igaz, kép­viselőválasztás útján bejuthat a politikai és közpályára. Azonban az, kinek több fia van, a nagy költségek miatt nem igen fogja magát arra elszánhatni, hogy fiát ezen utón juttassa a közpályára. A másik alkalomtól, mely eddig abban állott, hogy egyes családok fiai a főrendiház­ban mint jegyzők vagy pedig mint a bizottsági tárgyalásban résztvevők vagy előadók kiképez­zék magukat, a legtöbben el lesznek zárva, mert ez csakis azok részére lesz nyitva, kiknek adója a 3,000 frtot megüti, a szellemi qualifi­catióra vonatkozó intézkedéseket pedig a re­formnál nélkülözöm. Én tehát már ezen oknál fogva sem járulhatok a törvényjavaslathoz. (Helyeslés a jobbközépen.) Több oldalról azt mondják, hogy az előt­tünk fekvő törvényjavaslatot el kell fogadni, hogy meg kell menteni, a mi menthető, mert ha ezt most el nem fogadjuk, ily aristocrati­cus irányú törvényjavaslatot többé nem kapunk, s a főrendiház mostani szervezetében önmagától fog összeroskadni. Ezt az argurnentatiót épenséggel nem fogadhatom el, mert 'felteszem a kormány jog­érzetéről, hogy ha már egyszer ily törvény­javaslatot terjesztett elé és annak keresztülvitelét zászlajára tűzte, azt a napirendről csakúgy egy­szerűen levenni nem fogja. A képviselőház tárgyalásai pedig engem arról győztek meg, hogy a szerzett jogok respectálása csaknem minden szónok által minden párt részéről hang­súlyoztatott. Én tehát nem hihetem el, hogy midőn pártkülönbség nélkül a szerzett jogokra nagy súly fektettetett, a képviselőház bármikor is tekintetbe ne vegye a szerzett jogokat. És ezért sokkal méltóbb és helyesebb eljárás lett volna a főrendiház részéről azt mondani, hogy belátva a kor kivánalmait, belátva azt az anomáliát, hogy a mostani tagok nagy száma mellett ezen testület nem működhetik kellőleg, már nehézkességénél fogva sem, belátva az indigenák szabályzatlan viszonyát, a mely oly anomáliákat hoz magával, a melyeket magam is mielőbb mellőzni óhajtok, de a reformnál nél­külözök, kívánjuk a reformot, de olyképen, hogy a szerzett jogok respectálása mellett a kimaradók részére az állandó képviselet elve biztosítva legyen. (Helyeslés a jobbközépen.) Erre a képviselőház nem mondhatta volna azt, hogy a főrendiház nem akarja a reformot és hogy a negatio terén állva, visszautasít magától min­dent. Mi kívánunk oly reformot, mely a jogos-

Next

/
Oldalképek
Tartalom