Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-21

XXI. ORSZ, tására vonatkozó előterjesztését, de épen ezek­kel az érvekkel, melyekkel ezen bíróságok szaporítása indokoltatik, következetesen arra vagyok bátor felkérni a méltóságos főrendeket, hogy a már fennálló két törvényszék további fentartását is méltóztassanak elhatározni és ezen két törvényszék megszüntetésétől elállani. Én nem ezen városok fekvéséről szólok, hanem az igazságszolgáltatásra eredő hátrányokról, melyek e törvényszékek megszüntetéséből háramolná­nak a megyére. Nincs az országban megye, mely ezen károkat inkább ismerné, mint Mosonmegye, mely lehet mondani, hamupipőkéje az ország­gyűlésnek és a kormánynak. Harminez év óta háromszor állíttatott ott föl törvényszék és vétetett el. A mi ezen kérdés financiális oldalát illeti, a jogilletékek nagy jövedelmet hoznak a kincs­tárnak, minthogy ezen czímen 16 millió van pi aeliminálva, 8 millió pedig mint bélyeg­jövedelem, mely nagyrészt jogügyletekből szár­mazik, mig az egész igazságügyi budget össze­sen 10 millióra megy és az adófizetők terhére esik egyszersmind a néhány 100-ra menő köz­jegyzők és végrehajtók költsége is. E részben gazdálkodni, úgyszólván, a szegény emberek rovására, gondolom, nem he­lyes. Ha gazdálkodni akartunk, volt erre elég alkalom az utolsó években, midőn nagy palo­ták és vasutak építésére szavaztunk meg nagy költségeket és még felekezet nélküli iskolák dotatió­jára. Itt lehetett volna eleget meggazdálkodni, de az igazságszolgáltatás terén az ilyen gaz­dálkodást nem tartom helyén levőnek és azért kérem a két törvényszék megtartását. Pauler Tivadar igazságügyi minister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Az előttem szólt nagyméltóságú grőf ur a törvény­javaslat 2. §-ára vonatkozólag azt az indítványt tette, hogy a jászberényi és a karczagi törvényszék meghagyassák és helyettök új törvényszék ne szerveztessék. Leginkább pénzügyi szempontból tette indítványát, azt mondván, hogy miután az illetékek után úgyis nagyobb jövedelme van az országnak, mint a mennyit az igazságügy­minister budgetje tesz, a tervezett intézkedés nem indokolt. FŐKENDI NAPLÓ. 1884—87. I. KÖTET. 113 Nem is voltak, méltóságos főrendek, e tekin­tetben pénzügyi indokok a döntők, mert nem sok­kal kevesebbe fog kerülni egy nagyobb törvény­szék, mint a két kisebb törvényszék fentartása ; egészen más, az igazságszolgáltatás és a köz­igazgatás érdekében történendő intézkedések szüksége volt elhatározó e javaslatnál. Átlátom, a mit ő nagyméltósága mondott, hogy az egyes megyékre, melyeknek azelőtt tőr­vényszékeik voltak, mint például Mosonmegyének, igenis terhes és alkalmatlan, hogy a törvényszéket elvesztették, de ezen kérdés eldöntése és tár­gyalása a törvényszékek és bíróságok szék­helyei végleges megállapításának idejére tarto­zik, melynek határidejét a jelen törvény 1. §-a négy évben határozza meg. Az 1876. évi XXXV. t.-cz. ugyanígy, midőn a törvényszékek számát 64-re szállította le, minek következtében Magyar-Óvár is elvesztette törvényszékét, három esztendőt adott az akkori igazságügyi ministernek a bíróságok szervezé' sere és ezen három esztendő lefolyta után kötelezte a ministert, hogy három hó alatt statistikai adatokat nyújtson be, hogy azok nyomán a bíróságok végleges szervezését meg lehessen határozni. A három esztendő elmultával én, ki akkor átvettem az igazságügyi tárczát, előterjesztet­tem a statistikai adatokat, de azok alapján a végleges szervezés iránti törvényjavaslatot be nem nyújthattam és pedig azért, mert oly mozzanatok fordultak elő a törvényhozásban, melyek miatt a bíróságok székhelyeinek és te­rületének meghatározása idő előtti és czéltévesz­tett lett volna. Behozatott tudniillika büntető törvénykönyv, melynek folytán a bűnügyi forgalom annyira növekedett, hogy be kellett várni néhány esz. tendőt, hogy e tekintetben biztos megállapo­dásra juthassunk a törvényszékek számát és területét illetőleg. Behoztuk a kihágási törvényt, mely ismét a járásbíróságokra nézve hasonló helyzetet idézett elő. Felhatalmazás alapján új eljárást állapítottunk meg a vétségekre és kihágásokra és ennek az eredményeit is be kellett várni. Megalkottuk a perrendtartási novellát, a végrehajtási törvényt kiterjesztettük a határ­15 GOS ÜLÉS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom