Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-90

XC. ORSZAGOS ÜLÉS. 73 kérdések, — ismétlem — elemi erővel törnekt az állam ellen, hanem ha magunk veszszük az ügyet kezünkbe, s akkor igyekszünk azt elin­tézni, mikor e kérdéseket még vezetni és mér­sékelni lehet. Igenis van egy módja annak, hogyan lehet a forradalmat elősegíteni, és ez az: ellenezni az új eszméket mindaddig, mig azokat ellenezni többé nem birjuk és engedni nekik akkor, mi­dőn már nem engedni nem lehet. Ez az egyet­len út, a mely nem csak előidézi a forradalmat, hanem annak egyszersmind győzelmét is előre biztosítja. Én szerintem tehát, midőn ez utat követjük, nem dolgozunk a forradalom kezére. (Helyeslés.) Legyen még szabad, ámbár érzem, hogy már sokáig vettem igénybe szives figyelmöket, (Halljuk! Halljuk!) még egy oly nézetre reflec­tálnom, a melyet ő herczegsége az általam igen tisztelt herczeg-primás a tegnapi discussio alkalmával mondott. [Halljuk!) Ő herczegsége ugyanis azt mondotta, hogy nem pártolhatja a törvényjavaslatot, mert az a czéJt, a melyet kitűz, elérni nem fogja. E czél pedig az, hogy az izraelita honpolgárokat a keresztény társa­dalom körébe bevonja; ezt a czélt ő herczeg­sége szerint nem fogja elérni már csak azért sem, mert e törvényjavaslatnak elfogadása ese­tében az lesz a következmény, hogy az a ke­resztény állam vagy társadalom, a melybe hon­polgárainknak izraelita részét beolvasztani akar­juk, nem is fog többé létezni, hogy nem lesz a hová beolvadniuk. Ezt méltóztatott mondani. Simor János herczegprimás: Én feltété esen mondtam: ha az a históriai botrány •állana be, hogy felosztanék a keresztény tár­sadalom. Feltételesen mondtam ezt és históriai botránynak neveztem; természetesen magam sem akarom hinni, hogy meg fog történni. Andrássy Gyula gr.: ügy értettem én is, hogy csak feltételesen méltóztatott ezt oda­állítani. Én e nyilatkozatra kétszeres, súlyt fektetek. Súlyt fektetek először azért, mert/biy magas állású és általam mélyen tisztelt egyén részéről jön, másodszor pedig azért, mert az abban kifejezett aggodalmakban igen sokan osztoznak ugye ház­ban, mint e házon kivül, L i.: hogy a kormányzat e törekvésének az lesz az eredménye, hogy nem a keresztény vallás, nem a keresztény állam, nem a keresztény társadalom fog hódítani, hanem ellenkezőleg inkább az izraelitismus fogja meghódítani a keresztény államot, a keresztény társadalmat. (Halljuk !) Én azt hiszem, hogy ő eminentiája inkább talán csak az argumentum kedvéért nagyobb olvasztó erőt és befolyást tulajdonit a zsidó vallásnak és a zsidó törzsnek, mint a mivel az dicsekedhetik. És e tekintetben azon egy­háznak, a melynek élén oly fényes és meg­érdemlett helyet foglal el, azon egyháznak erejét talán nem kívánta annyira latba vetni, mint azt tehette volna. Én azchiszem, hogy egész Európában az egy­háznak, különösen a katholika egyháznak sehol sincsen oly fényes állása, mint nálunk. Erőseb­ben áll nálunk, mint bárhol másutt és áll ezzei együtt a keresztény társadalom is. (ügy van!) De ha nem igy volna is, még akkor sem tartanék attól, hogy sikerüljön valaha a zsidó­ságnak hódítást tenni a keresztény társadalom­ban. És megmondom, miért. {Halljuk!) 4z izraelita vallásnak kétségtelenül meg­van az az érdeme, hogy akkor, midőn még az emberek és a máskülönb m oly művelt rómaiak is az istenséget emberi alakokban, emberi szenvedélyekkel ellátott, úgyszólván torzala­kokban tudták magoknak csak képzelni, azon időkben ők állították fel az egy isten imádását, mint vallást. De másrészről megvan az a hibája, hogy e vallásnak alkotója, e vallást csak egy törzsnek, egy fajnak, egy országnak csinálta, nem pedig az emberiségnek. És ebben különbözik a zsidó vallás a ke­resztény vallástól. A keresztény vallás alkotója az első perczben már nem egy fajnak, nem egy országnak és nem is országok számára alko­tott, hanem az összes emberiséget karolta föl eszméivel és azért hódított és fog hódítani mindaddig, a mig fennáll. Az ő elve: a fele­baráti szeretet a maga tisztaságában, és ennek erejével nem csak, hogy fennáll, de hódit ma és hódítani fog mindig. Ellenkezőleg nézzük, hóditott-e és hol hódított a zsidó vallás? A tapasztalat azt mutatja, hogy nemcsak hogy a civilisált országokban nem hódit és ma is ama

Next

/
Oldalképek
Tartalom