Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-90

XC. ORSZAGOS ÜLÉS. 73 kérdések, — ismétlem — elemi erővel törnekt az állam ellen, hanem ha magunk veszszük az ügyet kezünkbe, s akkor igyekszünk azt elintézni, mikor e kérdéseket még vezetni és mérsékelni lehet. Igenis van egy módja annak, hogyan lehet a forradalmat elősegíteni, és ez az: ellenezni az új eszméket mindaddig, mig azokat ellenezni többé nem birjuk és engedni nekik akkor, midőn már nem engedni nem lehet. Ez az egyetlen út, a mely nem csak előidézi a forradalmat, hanem annak egyszersmind győzelmét is előre biztosítja. Én szerintem tehát, midőn ez utat követjük, nem dolgozunk a forradalom kezére. (Helyeslés.) Legyen még szabad, ámbár érzem, hogy már sokáig vettem igénybe szives figyelmöket, (Halljuk! Halljuk!) még egy oly nézetre reflectálnom, a melyet ő herczegsége az általam igen tisztelt herczeg-primás a tegnapi discussio alkalmával mondott. [Halljuk!) Ő herczegsége ugyanis azt mondotta, hogy nem pártolhatja a törvényjavaslatot, mert az a czéJt, a melyet kitűz, elérni nem fogja. E czél pedig az, hogy az izraelita honpolgárokat a keresztény társadalom körébe bevonja; ezt a czélt ő herczegsége szerint nem fogja elérni már csak azért sem, mert e törvényjavaslatnak elfogadása esetében az lesz a következmény, hogy az a keresztény állam vagy társadalom, a melybe honpolgárainknak izraelita részét beolvasztani akarjuk, nem is fog többé létezni, hogy nem lesz a hová beolvadniuk. Ezt méltóztatott mondani. Simor János herczegprimás: Én feltété esen mondtam: ha az a históriai botrány •állana be, hogy felosztanék a keresztény társadalom. Feltételesen mondtam ezt és históriai botránynak neveztem; természetesen magam sem akarom hinni, hogy meg fog történni. Andrássy Gyula gr.: ügy értettem én is, hogy csak feltételesen méltóztatott ezt odaállítani. Én e nyilatkozatra kétszeres, súlyt fektetek. Súlyt fektetek először azért, mert/biy magas állású és általam mélyen tisztelt egyén részéről jön, másodszor pedig azért, mert az abban kifejezett aggodalmakban igen sokan osztoznak ugye házban, mint e házon kivül, L i.: hogy a kormányzat e törekvésének az lesz az eredménye, hogy nem a keresztény vallás, nem a keresztény állam, nem a keresztény társadalom fog hódítani, hanem ellenkezőleg inkább az izraelitismus fogja meghódítani a keresztény államot, a keresztény társadalmat. (Halljuk !) Én azt hiszem, hogy ő eminentiája inkább talán csak az argumentum kedvéért nagyobb olvasztó erőt és befolyást tulajdonit a zsidó vallásnak és a zsidó törzsnek, mint a mivel az dicsekedhetik. És e tekintetben azon egyháznak, a melynek élén oly fényes és megérdemlett helyet foglal el, azon egyháznak erejét talán nem kívánta annyira latba vetni, mint azt tehette volna. Én azchiszem, hogy egész Európában az egyháznak, különösen a katholika egyháznak sehol sincsen oly fényes állása, mint nálunk. Erősebben áll nálunk, mint bárhol másutt és áll ezzei együtt a keresztény társadalom is. (ügy van!) De ha nem igy volna is, még akkor sem tartanék attól, hogy sikerüljön valaha a zsidóságnak hódítást tenni a keresztény társadalomban. És megmondom, miért. {Halljuk!) 4z izraelita vallásnak kétségtelenül megvan az az érdeme, hogy akkor, midőn még az emberek és a máskülönb m oly művelt rómaiak is az istenséget emberi alakokban, emberi szenvedélyekkel ellátott, úgyszólván torzalakokban tudták magoknak csak képzelni, azon időkben ők állították fel az egy isten imádását, mint vallást. De másrészről megvan az a hibája, hogy e vallásnak alkotója, e vallást csak egy törzsnek, egy fajnak, egy országnak csinálta, nem pedig az emberiségnek. És ebben különbözik a zsidó vallás a keresztény vallástól. A keresztény vallás alkotója az első perczben már nem egy fajnak, nem egy országnak és nem is országok számára alkotott, hanem az összes emberiséget karolta föl eszméivel és azért hódított és fog hódítani mindaddig, a mig fennáll. Az ő elve: a felebaráti szeretet a maga tisztaságában, és ennek erejével nem csak, hogy fennáll, de hódit ma és hódítani fog mindig. Ellenkezőleg nézzük, hóditott-e és hol hódított a zsidó vallás? A tapasztalat azt mutatja, hogy nemcsak hogy a civilisált országokban nem hódit és ma is ama